Megnövelt teljesítményű vízkerék Mini-Malom-hoz!

Megnövelt teljesítményű vízkerék Mini-Malom-hoz!

A Mini-Malom üzemeltetése során felmerült, hogy egyes esetekben szükség lehet nagyobb teljesítményű vízkerékre. Különösen akkor, ha a kis malommal valamilyen mechanizmust, automatát szeretnénk működtetni. A módosított malomkerék tervezésénél figyelembe kell venni a már meglévő szerkezeti elemeket  („H” csapágy, malomház stb..) és az építés-technológiája sem térhetett el a normál keréknél alkalmazottól.

A teljesítménynövelést a lapockák felületének növelésével lehet a legkönnyebben elérni. Így egyrészt megduplázzuk a lapockák szélességét, másrészt megnöveljük a lapockák hosszát, és ezzel megnövekedik a malomkerék legnagyobb kerülete is.

1.kép. Mini-Malommal működtetett csapkodó szárnyú sirály automata.

A már említett kötöttségek miatt az elérhető maximális átmérő  75 mm lehet. A lapockák szélessége az alapanyag táblásításával pedig 19 mm-re növelhető.

A kétféle malomkerék adatait összehasonlító táblázat:

Jellemző:	Normál vízkerék	Növelt teljesítményű vízkerék
Legnagyobb átmérő [mm]	65	75
Közép átmérő [mm]	45	50
Legkisebb átmérő [mm]	25	25
Lapockák száma [db]	8	8
Kerület a legnagyobb átmérőn [mm]	204	235
Lapocka osztás a legnagyobb átmérőn [mm]	25,5	29,3
Kerület a közép átmérőn [mm]	141	157
Lapocka osztás a középátmérőn [mm]	17,6	19,6
Lapocka szög-osztás [fok]	45	45
Lapocka méret (Sz x M ) [mm]	9,5x20	19x25
Lapocka felület [mm2]	190	475

Az adatokból látható, hogy a lapocka felület 2,5-szörös lett, így a lapockán ébredő erő is hasonlóan 2,5-szörös. A kerékátmérő változásával az ébredő nyomaték erőkarja is változik R_lapocka=22,5 mm-ről; R_lapocka=25 mm-re, ami 1,11-szeres növekmény. Így a malomkerék tengelyem megjelenő nyomaték növekedése: 2,77-szeres . Azonos vízviszonyok mellett a malomkerék fordulatszáma 0,9-szeresére csökken, mivel azonos kerületi sebesség mellett nagyobb középátmérővel rendelkezik az új vízkerék. Így a kerék teljesítménye összességében 2,5-szörös növekményt mutat.

2.kép. A növelt teljesítményű (balra) és a normál vízkerék (jobbra).

Az így megemelt teljesítményű vízkerék építésekor egyetlen eltérés az eddigiekhez képest, hogy a lapockák egymás mellé egyenes élű illesztéssel ragasztott, un. táblásított,spatulákból készülnek. A két egymás mellé ragasztott spatulából, a nagyobb lapockahossz miatt 3 db. lapocka szabható ki, így a szükséges összes lapocka ( 8 db.) anyagszükséglete 6 db. spatulára módosult. A szélesebb lapockák miatt a kerékagy szélessége is változik (14 mm-ről, 24 mm-re), de az elkészítés technikája teljesen ugyanaz marad mint a normál (keskeny) vízkerék esetében.

3.kép. A növelt teljesítményű vízkerék rajzai.

A RAJZ LETÖLTÉSÉHEZ KATT IDE >>>

Surman Zsolt

2019.01.26.

A spontolt deszka rejtélye!

A régi műszaki szövegek olvasásakor gyakran előfordul, hogy ismeretlen kifejezésekbe botlunk. Ilyenkor kezdődik a nyomozás az interneten, majd a nyomtatott szakirodalomban, hogy megfejtsük a talányt. Általában hamar megszületik a megoldás, de vannak makacs esetek, amik hosszú ideig, akár évekig foglalkoztatják az embert. Ilyen volt a bödönhajók építéséhez használt "tagyvágó" szerszám és a gombai vízimalomról szóló leírásban szereplő "spontolt deszka"esete is.

Az eredeti szövegrész így szól:

"...falait spontolt deszkából és oszlopokkal talpfára elkészítik ..."

Esetünkben a szövegkörnyezet sem segít, mivel a szerző többször nem említi a "spontolt deszkát", és egyéb jellemzőit sem részletezi az így készült falnak.Az első keresés is csak szerény eredményt hozott: 

"... A szárazmalom is az első számú lakóház közelében helyezkedett el: "Egy száraz 'sindeles jó karban lévő malom egy kerékkel kására és búzára ezen utolsó pitlésre készítve. Ennek malom házába 4. szita, 2. kerekszita, 5. választó rázó szita, egy sűrűbb rázó szita, két rázó rosta. Öt vasas fenyőfa Puttón, egy keményfa véka vas abroncsra, egy lisztmerő teknőcske, egy kefeseprő, három kőfaragó csákány, egy vasrúd, és egy három széletű pitiéhez való vas, két sróf kulcs, egy heverő bitza orsó, és két száz darab somfa fogaknak 's orsónak. Ezen malomház a' molnár szobájával együtt 7. 's 1/2 öl hosszú 3. öl széles két ajtóval ellátva, a' külső ajtó kétfelé vágott dupla 4. sarokvasra borított pléhvel és kilincsel, a' belső szél ajtó vasreteszre, padlása spontolt, deszkával életet tartani jól elkészítve van. Van itt még egy 'sák toló karika egy lapát. A' malomkerülő vas varró srófokkal jól elkészítve és két egy egy öles hámfát tartó vasrúddal. A' tetőt 10. keményfa oszlopokhoz erős srófos vas kapotsok foglalják. A' Déli részenn lévő kása malomház 4. öl hosszú 3. öl széles padlásolatlan, ajtaja fél bélelt vas sarokkal és retecczel, mind a' két malmonn használható kövek és egy kopott heverő kő a' malom előtt..."⁽¹⁾

Lényeges információ ebben a szövegrészletben, hogy a spontolt deszka padlás az "élet" megtartására alkalmas. A régi paraszti nyelvben az "élet" a kenyérgabonát jelenti, nagyon szépen érzékeltetve, hogy a kis magvaktól ténylegesen az egyén és a közösség élete függött.Tehát a spontolt deszka építésű padlás olyan jól, résmentesen zár, hogy az egyes deszkák között nem hullnak át a búzaszemek. A leírás 1842, július 20-án készült a Nagykőrös melletti Bábocka puszta uradalmi majorság felmérésekor.  A gombai malom építéséről szóló megállapodás, amiben feltűnik a keresett szavunk, 1800. December 16-án keltezett, így a két szöveg egy korszakból, és földrajzilag relatív egymáshoz közel eső területekről származik, így a "Spontolt" kifejezés bizonyosan ugyanazt jelöli! A források időbelisége is igen fontos, mert egyes szakkifejezések jelentése megváltozhat, gondoljunk csak az "egér" szóra, ami ma már teljesen mást is jelenthet, mint párszáz évvel ezelőtt.

A malmokról szóló írásos anyagok tanulmányozásával ennél nem sikerült közelebb jutni a magoldáshoz.

1.kép. A tápiógyörgyei vízimalom. Vajon ez lehet a spotolt deszka fal?⁽¹¹⁾

 A fa rengeteg szakmában használt alapanyag, így a nyomozást terjesszük ki más iparosságok szaknyelvére is. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 4. részben a "gyalu" szócikk alatt a következőt találjuk:

"gyalu; Szk: spontoló ~forgácsoló gyalu. 1820: két spontolo gyalu három vassal [Mv; MvLt]."⁽⁵⁾

majd a "spontoló gyalu" (XI. kötet 5. rész) szócikk alatt:

"spontoló gyalu egy fajta gyalu; un fel de rindea; Art Hobel 1656; nilik az varban valo asztalosok hazara egy festett ... ayto vagyon 4 eoreghfürész, kett eöregh ereszthő gyalu spontaló gyalu nro. 2 [Fog.; UF Il, 108]. 1820; két spontolo gyalu három vassal [Mv; MvLt].⁽⁶⁾

Tehát a deszkák spontolása gyalulással történik, ez egyben azt is jelenti, hogy szálirányú megmunkálásról van szó, tehát nem vésés, fűrészelés stb... a fa szálirányával szöget bezáró megmunkálási mód.

2. kép. Árokgyalu 1762-ből.⁽¹⁴⁾

További hasznos információmorzsa egy 1816-os méhészeti kiadványból:

"... Az a' Köpű neme a' Kastól tsak annyiban különbözik, hogy nem kerek, és Deszkából készíttetődiköszve. A' Deszkának 3/4 hüvelyknyi vastagságúnak, -nem görtsösnek, - 's egyébiránt mind a' két óldalán szorgalmatosan meggyalúltnak kell lenni. A Deszka négy egyenlő, - 's 18 hüvelyknyihasszaságú részekre elfűrészeltetik: úgy mindazonáltal, hogy az alsó világossága 15 hüvelykre, a' felső pedig tsak 12. hüvelynyire hagyattatván vágott piramis formalegyék. A' felső részire, fedőlekűl készíttetik egy oly' négy szegeletű deszka, mely mind a' négy részin a' Köpűnél egy-egy hüvelyknyivel, mintegy pártázat (gesims) formán, killyebbhagyattassék: mely Deszka fedőlék, hogy meg ne vetemedjék, a' két vége mint az asztalosok szokták,asztalososan (spontolva) szegettessékbé: a kinek tetszik, a' Köpű' három oldalába üveg ablakotskákat is tétethet..."⁽²⁾

Ez a töredék megerősíti, hogy az asztalos szakma felé kellfolytatnunk a további keresgélést. A szöveg 1816-os megjelenésével szintén kortársnak tekinthető. További fontos adat, hogy a kiadvány egy német eredetű szakirodalom Magyarra fordított verziója, ahogy a borító is utal erre: " A' Német nyomtatás után megjobbított, -'s bővített, Első kiadás".

A szövegben ráadásul a "spontolva" zárójelben szerepel, és a fordító megmagyarázza jelentését ("mint az asztalosok szokták...."), mintha egy idegen nyelvű, vagy ritkán használt, a nagyközönség számára általában ismeretlen  kifejezésről lenne szó.

3.kép. Fekvőkaptár. A kaptárládák kiemelkedően magas színvonalú asztalosmunkával készülnek⁽¹²⁾

A történelem során Magyarországra a mesterségek többségét bevándorló iparosok hozták magukkal, elsősorban Német nemzetiségűek. Így az egyes szakmák kifejezései is gyakran idegen nyelvi eredetűek. Ráadásul kialakult egyfajta szakmai sovinizmus is, ami azt eredményezte, hogy a felkészültség, jártasság alátámasztására, fitogtatására is szívesen használtak a mesterek idegen szavakat, még akkor is, ha annak egyébként volt Magyar megfelelője is. Ez sajnos napjainkban is tetten érhető a műszaki szaknyelvben.

Az eddigiek alapján az asztalos és ács szakmák Német eredetű szakkifejezései között célszerű keresni a "spontolt" szó megoldását. A Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig, című kiadvány 643. oldalán olvasható:

"...Vö. Pozsony 1410: spenat (WEINELT: Kanzl. 35); Sopron 1425: spenat (SoprOkl. II/2: 338); Brassó 1534: „Pro spinatio vulgo spenet" (QuKronstadt ,2: 352). Vö. még 162. spontol 1557: „az nagy toronba mely házak vannak meg pallot- ták spontolt deszkával" (Horváth 204); 1588: spotolo gr. (uo.). J: 1557: 'horonnyal, falccal összeilleszt; spunden' (1. fent) || spout 1561: „az majorba való szobát szépen spontal mind meg padlattat- tam" (uo.). J: 'hornyozott, falcolt deszka; Falzbrett' (1. fent)..."⁽⁷⁾

Itt tűnik fel a „spont” eredeti Német nyelvi alakja a „spunden”, „spund”, ami dugót, hordócsapot, eresztéket jelent.Ez magyarázatot ad egy másik forrás okozta zavarra, mivel a Somogyi Néplap 1970 októberi számában egy levél újraközlésben ez olvasható:

"... A parádi vizeket jól be spontolt és szurkozott üvegek­ben messze földre el lehetett vinni..."⁽³⁾

Tehát itt alaposan ledugózott üvegekről van szó, aminek további elemzése csak vakvágányra vinné a nyomozásunk, de azért annyi értéke van ennek is, hogy megerősíti a „spont” szó kapcsolatát a német „spund”-al.

4.kép. Acél szádfalak alkalmazása. Ma ezt nevezik spundung-nak.⁽¹³⁾

Viszont a „spund” szó jelentései között ott van az "ereszték" is. Ebbe az irányba indulva már jó esélyünk van a sikerre. Az ereszték jelentése, az értelmező szótár szerint:

"...<Főleg fából készült> több elemből összeállított tárgy részeinek szilárd egybekapcsolására, összeerősítésére való, alkalmas, pontosan egymáshoz illő kiemelkedés, ill. bemélyedés a tárgy elemein..."⁽⁴⁾

Ezzel egybecseng a „Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig”című írás idézett részében szereplő „…horonnyal, falccal összeilleszt; spunden…”megállapítás is. A „spund”,”spunden” kifejezésre keresve érdekes módon acél szádfalak leírásait, fotóit találjuk. A hazai irodalomban is a vízügyi közlönyökben találkozunk vele, szintén a szádfalakkal kapcsolatban. Először ez újabb zsákutcának tűnhet, de valójában nem az, hiszen nem csak a Magyar nyelv fejlődik, változik, de minden más élő nyelv is. Így a Német nyelvben is idővel megváltozott a „spund” jelentése. Ma már a vízépítészeti acélfalakat jelenti, de régebben az éleknél vízmentesen záródó deszkafalat jelentette, ami a mai szádfalakhoz hasonló jellegű és funkciójú konstrukció. Az archaikus német szakmai nyelvben megjelenik „spund”,”spunden”,”spundung”,”spuntung”,”quadratische-spundung” alakban is. 

5.kép. A Meyer féle nagylekszikon (1905-1909) illusztrációja a "Klasszikus faépítészet" szócikkhez⁽⁹⁾

A legszemléletesebben a „quadratische-spundung” írja le mit is jelent a „spontolt deszka” kifejezés.Hosszúra nyúlt nyomozásunk végre célhoz ért, lássuk eredményét:

A „spontolt deszka” a szélesítő toldások körébe tartozó eljárás, minek során az egyes deszkákból nagyobb összefüggő táblákat, falazatokat alakítanak ki. A mai asztalos szaknyelvben „egyenes illesztés saját csappal", vagy "toldás árokcsappal" néven ismerik, amit így ír le a faipari szakirodalom:

„…Az alkatrészek egyik élébe árkot, a másik élébe csapot készítünk. Az így megnövelt ragasztási felület és a csap nagyobb ragasztóerőt biztosít. A csap szélessége 1-2 mm-rel kisebb az árok mélységénél, ez biztosítja a ragasztási hézagot. A csapok éleit kissé letörjük, hogy könnyebben lehessen az árokba helyezni. Az árokcsapos toldás alkalmas lambéria (falburkolat) készítésére is, ebben az esetben az elemeket nem ragasztjuk, hanem párnafákra rögzítjük.

A csapvastagság kb. 1/3 anyagvastagság. A csapszélesség max. ½ anyagvastagság….”⁽⁸⁾

.kép. Egyenes illesztés saját csappal műszaki ábrázolása. A húrmetszetű deszkák helyes összeforgatásának feltüntetésével.⁽¹⁰⁾

Az ácsoknál ugyanezen eljárást „árok-eresztékes szélesítés”-nek nevezik.

A spontolva épített falban a deszkák lehetnek fektetett helyzetűek,de állóak is, az eljárás mindkét beépítési módot megengedi. A malmoknál a kerék felé eső falnál általában álló deszkázatot alkalmaztak, mert ezt könnyebb részlegesen megbontani a javításokhoz. A bespontolt deszkák a nedvesség okozta vetemedés hatására nem válnak el egymástól, a fal nem nyílik meg.Különösen ha az építéskor gondosan jár el a mester és megfelelően összeforgatja a deszkákat jobb-bal-jobb-bal…. sorozatban váltakozó oldalak szerint. Gyakran előfordul, hogy egy épületen belül több eljárást is alkalmaznak, a malomkerék felőli fal függőlegesen álló spontolt deszka falazatú, az oldalfalak borona-, vagy zsilip falazásúak, a malomhoz toldott molnárlakás pedig vályogfalakkal készült. Erre jó példa a torockói vízimalom, ahol minden egyes fal más-más kivitelű, így önmagában archaikus építészeti gyűjteménynek tekinthető. 

7.kép. Svéd szélmalom spontolt (Råspont) deszkafala ⁽¹⁵⁾

Ma már nem spontolásnak hívják, de ez a régi szélesítő toldás ma is nagyon gyakori a faművességben. Így készül például a lambéria burkolat, a laminált padlók egy része, a gyúródeszka, fa-rajztábla is, és az újra népszerűvé váló fa-lakóház építésben is megjelenik.

Eddigi megállapításainkat erősíti, hogy a Svéd nyelvben a hasonló módon horonnyal és csappal illesztett deszkakötést szintén „spont”-nak nevezik és megjelenik "Slätspont", "Underlagsspont", "Råspont" alakokban is. Így felmerülhet, hogy nem is a Német eredetű a  „spontol” szavunk, hanem egy hazánkba eljutott Svéd atyafi ajándékaként került hozzánk, de ennek kiderítése már nyelvészeti feladat. A „spontolt deszka” rejtélye megoldódott így munkánk ez ügyben itt véget ér, de azért ne tegyük nagyon el a tollat (billentyűzetet) mert bizonyosan újabb érdekes feladványt ad a régi műszaki szakirodalom valamely titokzatos szava. 

Surman Zsolt

2019.01.03.

Utóirat: 

Nincs az a titok, ami örökre titok maradhatna, így az írás elején említett „tagyvágó” talány is megoldódott. Ez egy nagyon hosszú, sokszor görbített fejű fejsze, amivel az oldalra fektetett bödönhajóba lehet mélyenbeleütni, kialakítva a „tagy”-okat, az orrtőt, fartőt, és keresztpadokat.

Jegyzetek:

(1) :Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990), 204 oldal.Novák László: Egy uradalmi majorság és építményei 1842-ben (203.old.)

(2) : A' méhtartásnak új, könnyű és hasznos módja kettős-köpükben ... CsaplovicsJános ... Miskólczon ... 1816-dik esztendőben. 17-18 oldal.

(3) :  Somogyi Néplap 1970. Október ( 26. évfolyam, 230-256. szám) 1970.10.03. 232. szám. "A magyar Karlovy Vary".

(4) : Magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó 1959-1962 , II. Kötet.

(5) : Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 4. rész.

(6) : Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötet 5. rész.

(7) : Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig, Károly Mollay,  Akadémiai Kiadó, 1982 - 643 oldal.

(8) : Dr. Sydorkó György; Fakötések: toldások, keresztkötések ábrázolása. NSZFI 13. oldal.

(9) : MeyersgroßesKonversations-Lexikon. 1905-1909; ÜbersichtübertraditionelleHolzverbindungen

(10) : Dr. Sydorkó György; Fakötések: toldások, keresztkötések ábrázolása. NSZFI 13. oldal.

(11) : ismeretlen eredetű fényképfelvétel.

(12) : Alsó virágporgyűjtős, taposórácsos, higiénikus lemezes fekvőkaptár. A Virágkaptár Kft. katalógusából. www.viragkaptar.hu

(13) : A https://www.haimerl-bau.de/leistungen/bauwerke.html fényképfelvétele.

(14) : Gazdagon díszített árokgyalu 1762-ből. https://faipar.hu/cikkek/gep-es-szerszam/3354/mesterseg-es-muveszet-1resz nyomán.

(15) : http://renoverakvarn.blogspot.com/2017/08/ nyomán

RAJZOK MINI-MALOM MODELL ÉPÍTÉSHEZ

Folytatódik a Mini-Malom Modell építő sorozat, most a malomkerék és a "H" csapágykonzol letölthető műszaki rajzaival:

A RAJZ LETÖLTÉSÉHEZ KATT IDE >>>

A RAJZ LETÖLTÉSÉHEZ KATT IDE >>>

A rajzok PDF formátumúak és A/4 méretben (normál fénymásolópapír) nyomtathatóak. A kis malom elkészítéséhez szükség lesz pár különleges szerszámra ( Malom-modell szerszámok készítése>>>) . Ha ezek is megvannak az alábbi építés videóból megtudhatod hogyan is készül a malomkerék:

Mini-Malom malomkerekének építése VIDEO >>>

Surman Zsolt

2018.12.30.

A LEGEGYSZERŰBB SZERKEZETŰ VÍZIMALOM

A legegyszerűbb szerkezetű vízimalom a "kölyü" vagy másként "kalló". Ez lényegében egy mozsár, ahol az ütőt vízerővel emelgetik.  A működése teljesen azonos a shi-shi odoshi nevű japán vizihintával, ahol a víz a hinta tartályába csorogva azt feltölti, ezzel a súlypont a tartály felé tolódik és a hinta átbillen. A lebillenő tartályból a víz kifolyik, így a súlypont a billenőtengely másik oldalára kerül és a szerkezet visszabillen kiindulási helyzetébe. Ekkor "kölyü" ütője lezuhan és ráüt a mozsárban lévő magvakra. Ezzel az eljárással csak darává lehet zúzni a magvakat, liszt nem készíthető így. A dara viszont alkalmas kása főzésére. A kenyér kialakulása előtti időkben igen elterjedt volt ez a szerkezet, majd a lisztelő malmok megjelenésével szinte teljesen eltűnt. Japánban még az 1800-as évek végén is általánosan használatban volt ez a forma. A mellékelt ábra is a japán Hokusai rajza alapján készült. A japán fűszermalmokban a mai napig egyszerre üzemel egy malomkő (ami lényegesen eltér az európai malomkőtől) és több kölyü, ez viszont sokkal összetettebb szerkezet mint az itt bemutatott legegyszerűbb szerkezetű ősi vízimalom, a KÖLYÜ.

A japány kölyü. 

A vízihinta (shi-shi odoshi) működése a Gombai-patakon 

a malmok mellé telepítve. A vízihinta olyan egyszerű szerkezet, hogy

a helyben talált nádból is könnyen elkészíthető. 

Ezen a videofelvételen egy mai napig működő, japán kölyü látható:

Surman Zsolt 

2018.12.26.

Három tarka macska.....

... A malomba' ...Három tarka macska ...

Mindenki ismeri az "A part alatt" című kedves gyermekdalt mindennapi kenyerünk születéséről. Az ebben szereplő három tarka macska személyesíti meg a szorgoskodó molnárokat. Szitálnak, rostálnak, követ vágnak a cirmosok, megidézve a malomban folyó napi munka néhány jellemző mozzanatát.

Ma már szinte csak műalkotások és múzeumi tárgyak révén tekinthetünk bele a valaha volt molnárság világába.Nagyon keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy szekérre dobva a búzát, elbaktasson a közeli malomba, és míg a kő "lejárja" a lisztet elbeszélgessen a molnárral, a többi őrletővel, hallgassa a malom mormogását, elbűvölje a forgó, surrogó szerkezet mozgalmas monotóniája.

 Dörzsköves őrlést végző rabszolganő, ókori egyiptomi  szobra ⁽¹⁾

  A malmok története ott kezdődik, amikor az ember őse elrágta az első szem gabonát. Az emberiség legfőbb táplálékforrása a perjefélék családjába tartozó növények magas tápértékű termése. A búza, rozs, kukorica, rizs a legnagyobb mennyiségben termesztett és fogyasztott élelmiszernövények, és feldolgozásuk mindig kiemelt jelentőséggel bírt.

Ezek a pici, életet adó magvak nem adják könnyen a kincseiket. Kemények, ellenállóak. Ezen először pörköléssel, mozsárban zúzással próbáltak változtatni, könnyebben fogyaszthatóvá tenni, de az igazi megoldást i.e. 4000 körül az dörzskövek használatában találták meg. Az őrlőkő gyúró, sikáló mozdulatait felváltó hengeres alakú, forgatott malomkő volt az első nagy technikai ugrás. Az őrlés a kezdetekben emberi erővel végzett, igen nehéz és monoton munka volt. Általában a nők vagy rabszolgák feladata, a malmok kis teljesítménye miatt, napi rendszerességgel. 

Forgó köves összetett házimalom ⁽²⁾

 A népesség gyarapodása, és a nagy létszámú, szervezett katonai erők kialakulása nagyobb teljesítményű malmokat igényelt. Így először igavonó állatokkal forgatták meg az egyre nagyobb és súlyosabb malomköveket (szárazmalmok, tiprómalmok), majd természet erőforrásait is igénybe vették (víz- és szélenergiát hasznosító malmok). Ekkor felmerült egy komoly probléma: a malomkövek igényelte forgási sebesség és nyomaték jelentősen eltér az energia-felvevő berendezés (vízkerék, szélkerék) fordulatszámától. Ennek áthidalására fordulatszám módosító áttételeket kezdtek alkalmazni. Így alakult ki nagyjából időszámításunk kezdetén Augustus Császár Rómájában az az összetett malom szerkezet, ami aztán a hengerszékek és gőzgépek megjelenéséig ellátja liszttel és egyéb őrleményekkel az emberiséget közel 2000 éven át. A fejlődés egyes fázisai nem szorították ki teljesen a megelőző formákat, így a XX. századig egyszerre létezett a legősibb kézi malom a háztartásokban, és a legkorszerűbb szitás "Holland" típusú felülhajtós szélmalom a települések határában, mígnem az iparosodás szinte egy pillanat alatt el nem söpörte ezeket, és az emberek már nem a saját gabonájukat őröltették, hanem boltban kezdték venni a lisztet, kenyeret.

Felül csapott vízkerekű vízimalom szerkezete ⁽³⁾

  A vízimalom fő elemei az energia-felvevő vízkerék, az őrlőkő-pár, a kettő között megfelelő mechanikai kapcsolatot teremtő hajtómű és az egészet egy szerkezeti egységbe foglaló malomépület. A klasszikus malom, mint mezőgazdasági gép maga az épület. Más ipari telepekkel ellentétben, ahol épül egy gyártó csarnok, majd abba betelepítik a gépeket, a malomnak nincs külön épülete, maga a gép és a malomház szerves egységet alkot, például ugyanaz a gerenda tartja a tetőt, és a gerendely csapágyát. Így ha egy malomszerkezetet lebontanak, elszállítanak, akkor annak "épülete" is eltűnik. A valaha Magyarországon létezett sokezer malomból ezért maradt meg csak pár darab mutatóba, ha különösen szerencsés sors jutott neki, akkor műemléki oltalom alatt.

... A gombai vizimalom ...

Minden település rendelkezett a természeti adottságai meghatározta malommal, sőt malmokkal! A porták kis kézimalmai mellett általános volt a szárazmalom. Ahol volt alkalmas vízfolyás, arra biztosan állítottak egy vízimalmot.Az Alföld szilaj szelei pedig szinte minden dombocska tetejére egy szélmalmot „fújtak” össze. Megszámlálhatatlan malom dolgozott az országban. A malom szó hallatán manapság mindenkinek a lisztelő malmok jutnak eszébe, pedig ezen kívül nagyon sokféle malom létezett. Voltak fűrészmalmok, érczúzó-, vasverő-, kalló- és posztóványoló-, köleshántoló-, olajütő-, lőportörő-malmok, és még pálinkafőző malmok is, ahol a vízkerék ereje keverte a cefrét, és látta el friss hűtővízzel a lepárló berendezést.

A malmok sokaságának legfőbb oka a közlekedési viszonyokban keresendő. A száraz búza nagyon jól, és hosszú ideig tárolható minőségromlás nélkül. Viszont a lisztre ez már nem mondható el. Hajlamos megavasodni(a korpa zsírtartalma miatt), tönkre menni, ezért a gabonavermek tartalmát az év folyamán több kis adagban őröltették meg. A malom nem lehetett messze a településtől, mert a szállítás rossz utakon szekerekkel, igen lassan és nehézkesen történt. A természeti energiaforrásokat kihasználó malmok építési helyét úgy kellett megválasztani, hogy rendelkezésre álljon a működéshez szükséges energiamennyiség, de a lehető legközelebb is legyen a falvakhoz, városokhoz. Viszont a malom - tűzveszélyessége miatt-nem lehetett benn a település sűrűn beépített részein. (A szárazmalmokat is igyekeztek kiszorítani a határba, mert gyakran okoztak súlyos tűzvészeket) A sokféle egymásnak ellentmondó szempontnak megfelelő malomhely megtalálása bizony nem könnyű feladat.

A gombai-vízimalom az 1869-1887 évi Harmadik katonai felmérés térképén ⁽⁴⁾

Mint mindenhol másutt, Gombán is több malom üzemelt. Eddig egy szárazmalom két vízimalom és két gépmalom ismert. A környéken is szép számmal találunk malmokat: Bényén, Káván, Monoron, Mendén, Üllőn szélmalom, Úriban, Pándon, Tápióbicskén, Tápiószecsőn, Sülysápon, Gyömrőm vízimalom működött (lsd.: I. sz. melléklet). A szárazmalmokról sajnos nincs adat, és a térképeken sem jelölik ezeket, de minden bizonnyal ezekből is volt jónéhány.

  A gombai vízimalomról eddig fényképfelvétel, vagy rajz nem került elő, és a vonatkozó ”vízikönyvre” sem sikerült rátalálni. A malmok létesítése, működtetése, mint minden a felszíni vizek mozgását befolyásoló műtárgy készítése a Vízjogi Törvény (1885. évi XXIII. tv.) szerint engedélyhez kötött volt, és ezt a malom főbb adatait, esetleg rajzát tartalmazó bejegyzésben rögzítették a „vízikönyvben”. A jogszabály meghatározta a malmok, gátak, malomárkok műszaki paramétereit is, és ezek betartását a kultúrmérnöki hivatalok ellenőrizték. A jogszabály visszamenőleges hatállyal is bírt, így a több száz éves malmokat is megvizsgálták, és ha kellett átépítésre kötelezték a tulajdonosokat. 

A malomtó, és a malom épülete, ami ekkor már nincs malomként jelölve a XIX. sz.-i kataszteri térképen⁽⁵⁾

Az is lehetséges, hogy a törvény hatályba lépésekor (1885) már nem működött a gombai vízimalom,- hiszen ekkor már 46 éves fa szerkezetről van szó - vagy éppenséggel a törvény rendelkezéseinek nem kívántak megfelelni az átépítés költségei miatt és inkább felhagyták a malmot. Ez esetekben a malom nem is került be „vízikönyvbe” és az ilyen irányú kutatás nem vezethet eredményre.

A malmot a település birtokosai építtették, és üzemeltették, így az abban dolgozó molnár szakember is csak alkalmazott volt, nem tulajdonos mester, vagy árendás (teljes jogú bérlő), akik általában az érdekeiket védő városi céh-ekhez tartoztak, ha másként nem filiálisként (külső tag).Ez abból a szempontból lényeges, hogy a céh-ek kiterjedt nyilvántartásokat, céhjegyzékeket és még sok hasznos adatot tartalmazó iratot hagytak hátra, amiből jól rekonstruálható egy-egy malom története. Sajnos a gombai vízimalom esetében erre sem támaszkodhatunk.

De inkább vegyük számba, amit tudhatunk:

 A malom helye jól azonosítható.Az 1869-1887 „Harmadik katonai felmérés” térképe szerint a Gombai-patakra épült, annak jobb partjára az Északi-szélesség 47,3746° és Keleti-hosszúság 19,5129° ponton. A XIX. sz.-i kataszteri térképen ugyanitt a patakra támaszkodó önálló épület látható a 2394 telekkönyvi szelvényszámú területen, de már malom funkció megjelölése nélkül. A malom felett, a patakon átvezető híd látható, valamint a felett egy tó. A korábbi térképek nem jelzik a malmot, viszont a tavat se, így feltehető, hogy a tó a malomgát duzzasztása folytán jött létre. Ezt támasztja alá, hogy az 1941-es katonai térképen már nem szerepel a malom, és a tó sem, ami a gát leromlása miatt szűnhetett meg. A tó légvonalban 280 m hosszú és legnagyobb szélessége a malomgátnál 55 m volt. Alakja a duzzasztott mesterséges tavakra jellemző tölcsér formájú. A terület terepviszonyai a malomgát vonalában kb. 2,5...3 m esésű duzzasztást tesznek lehetővé. Ez a mértékű esés még kis vízhozam mellett is elégséges egy felülcsapott vízkerekű malom meghajtására. (A pázmándi malom is hasonló eséssel üzemelt, közel sík terepen)

 A malomra vonatkozó további adatok szerint (II. sz. melléklet) az első vízimalom építésének ötlete 1791-ben merült fel, és ezt követően az 1800. december 16-án kötött szerződés alapján Ollár József és Tót György ácsok egy 6,6 x 11,4 méter (3,5 x 6 öl) belterű, nádfedeles, talpfákra állított oszlopokból és spontolt deszkafalakból álló malmot építettek. A már említett XIX. sz. kataszteri térképen ezt jól közelítő 6 x 9 méter alapterület, a patakra merőleges hossztengelyű épület látható. 

A malom feltehetően felül csapott vízkerékkel üzemelt. A Gombai-patak sebessége és vízhozama nem elégséges a gyors és bő vizeken használatos alul csapott vízkerék meghajtására. A felülcsapott kerék alkalmazását támasztja alá a gáttal duzzasztott malomtó is.

A Gombai-patak vízhozama az 1800-as években sem lehetett a mainál sokkal bőségesebb, hiszen vízgyűjtő területe a malom felett igen kicsiny, egy alig 3,5 km hosszú és átlagosan 500 m széles völgyre korlátozódik. Aszályos időben ugyanúgy kiszáradhatott mint manapság, így a malom működése teljesen csak olvadáskor, vagy nagyobb esőzések után volt biztosított. Az ilyen szakaszos üzemű malmokat nevezték zápor-, vagy pokolidő-malmoknak.

Összességében egy őrlőkő-párt (kőbokrot),  2..2,5 m átmérőjű, felül csapott vízkerék alkalmazásával, az év nagyobb részében meg tudott hajtani, és így  a malom megfelelhetett céljának, a gombai bírtokosok és lakosság lisztszükségletének kielégítésével.

1839. április 8-án Csontos Dániel molnár mestert bízzák meg egy új malom építésével, amihez a "most meglevő malom fájából mint azt ami jó" felhasználhatja. Tehát az első malom 39 év után oly mértékben leromlott, hogy azt elbontják és helyette újat építenek. Ebben közrejátszhatott a malomépület fagerenda alapra épített szerkezete, ami a nedves környezetben hamar elkorhadt, mert egyébként a magasított kő alapon álló, de fa falazatú malmok akár több száz évet is megélhettek. 

A szinte teljesen sík vidéken álló pázmándi vízimalom ⁽⁶⁾

Az új malomról még annyi adat sincs mint elődjéről. Valamikor az 1800-as évek végén bontják le. Ekkor már leáldozóban volt a kis regionális malmok kora. A gőzgép meghajtású, hengerszékekkel üzemelő "műmalmok" jobb hatékonysággal, nagyobb termelékenységgel, jobb lisztet állítottak elő. Az emberek már pénzben kaptán a bérüket és egyre több mindent vásároltak boltban, a teljes önállástás helyét lassan átveszi a fogyasztói társadalom. A világ egyre gyorsabb változásba kezdett és ez - akár a nagy áradások - elmosta a régi idők romantikus, komótosan nyikorgó vízimalmait is.

... Demonstrációs malom-modell ...

Ma, amikor számítógép vezérlésű megmunkálóközpontok ezredmilliméter pontossággal, villámgyorsan állítanak elő alkatrészeket különleges ötvözetekből, elgondolkodtató, hogy volt idő, amikor a faragómolnár egy pár kéziszerszámmal, szinte csak fa alapanyagok felhasználásával képes volt megépíteni egy olyan bonyolult gépezetet, mint a vízimalom.

A malomépítők sok esetben írni-olvasni sem tudtak, és matematikai tudásuk se terjedt az egyszerű alapműveleteken túlra. Ezeket a hiányosságokat kompenzálta az évszázados, mesterről-inasra szálló gyakorlati tudás. Lehet, hogy nem ismerték a trigonometriát, és a fogaskerék modulszámításokat, de egy darab madzag segítségével ki tudták szerkeszteni a bélkerék és a kapcsolódó orsó fogosztását.

Nem állt rendelkezésükre szabványosított alkatrészek és speciális alapanyagok tömege, de az ősi tudás a fáról, a fafajok tulajdonságairól és felhasználhatóságukról elegendőnek bizonyult a felmerülő problémák megoldásához. A megmunkálásban sem alkalmaztak különösebben bonyolult eljárásokat, még a fűrészelést is kerülték, inkább a faragást, bárdolást részesítették előnyben, ezért hívták a malmok építőit faragómolnárnak, vagy bárdos-molnárnak is.

A malom modell szöghajtóműve, és a vaspalló ⁽⁷⁾

A távlati cél a valaha volt gombai vízimalom működő modelljének elkészítése, de ezt megelőzően szükség volt egy olyan előtanulmány jellegű demonstrációs modellre, aminek megépítése során kikísérletezhetőek a régi malomépítészet módszereinek, és konstrukciós megoldásainak modellméretekben való megvalósíthatósága.

A modell szerkezeti megoldásaiban és működésében is hűen tükrözi a fa szerkezetű vízimalmokat. A hat kalácsfából összerótt, egy-pereces, járomküllős, alul csapott vízkeréken 24 lapocka veszi fel a víz mozgásenergiáját és alakítja forgatónyomatékká. A malom teljesítményét növelendő a lapátkerékre a víz egy deszka építésű enyhén lejtő kerékcsatornán érkezik.

A malomkerék a négyzetesre faragott keresztmetszetű gerendelyre feszítő ékekkel van felácsolva. A vízkerék központossága, valamint egyenes futása az ékek be-, és kiütésével állítható be  A gerendely a végeibe ütött és vasalt vas csapokon forog csapágyakban. A malomkereket a belső malomgépészettől, a belső berendezéseket a víztől védendő, deszka falazat választja el.

Újra malmot forgat a Gombai-patak ⁽⁸⁾

A gerendelyre illesztett bélkerék 36 db. axiális foggal rendelkezik amik a függőleges tengelyű orsókerék 12 pálcájához kapcsolódnak, ami 1:3 arányú gyorsító áttételt és egyben 90 fokos hajlású szöghajtást is eredményez.  Az orsókerék a négyzetes keresztmetszetű szálvasra van  illesztve. A szálvas alul a vaspallón egy orros ékekkel pozícionált talpcsapágyban fekszik fel. A szálvasat derékban az állókő furatába helyezett csapágy vezeti meg, és a tetejére kerül a keresztvas közvetítésével a futókő.

A vaspalló, a szálvassal és a rajta lévő futókővel együtt emelhető, süllyeszthető a menetes megoldású könnyítővel, így állatható de a malomkövek közötti távolság, az őrlés finomsága. A futókő lényegében a közepén egy ponton megtámasztva "lebeg" az alsó-, állókő felett és azzal párhuzamos síkban forog.

A kőpárt körülveszi a kéreg, ami tereli , gyűjti az őrlemény. A futókő közepén lévő lyukba a kéregre állított garat és kisgarat adagolja a gabonát. A kisgarat dőlésszöge kilincsművel biztosított zsineges szabályzóval állítható, és ezzel állítható be a kövek közé jutó gabonamennyiség.

A modellen nem került kiépítésre a lisztet a kőről levezető surrantó, és a lisztesláda sem. A malomépület falai közül csak a vízkerék felőli készült el, és így látható, hogy az épület statikus teherviselő szerkezete azonos a gépészeti berendezések támrendszerével. Jól érzékelhető, hogy a malomház maga a gép.

A modell kb. másfél hónap alatt készült el, és összesen 376 db. alkatrészből áll, 2017.XI.04.-én sikeres próbaüzemet hajtott végre a Gombai-patakon.

Az építéssel, üzemeltetéssel szerzett tapasztalatok nagyban hozzájárultak a malmokkal kapcsolatok elméleti ismeretek helyes értelmezéséhez. A gombai vízimalom modelljének megépítéséhez már "csak" kellő mennyiségű, és minőségű információt kell beszerezni a valaha volt malomról.

Surman Zsolt

Gomba, 2017.XI.14.

Készült a 2017.XI.18.napi "Malomtúra" alkalmából

I. sz. melléklet.

Gomba környéki vízi- és szélmalmok (1869-1887 Harmadik katonai felmérés térképe alapján).

Bénye	Szélmalom	Temető hegy	É.sz.: 47,3588°	K.h.: 19,5439°
Ma	Művel mezőgazdasági terület, a malom nyom nélkül eltűnt

Káva	Szélmalom	Hosszú völgy feletti domb	É.sz.: 47,3477°	K.h.: 19,5879°
Ma	Elhanyagol bozótos bokros külterület

Monor	Szélmalom	Kis tó	É.sz.: 47,3381°	K.h.: 19,4409°
Ma	Puskis u. 21-23 alatti terület a Kistó tavaspark játszótere mellett

Pánd	Vízimalom	Pándi patakra állítva	É.sz.: 47,3488°	K.h.: 19,6276°
Ma	Fő u. 1 sz. alatti felhagyott gépmalom épülete áll itt. A gépmalom villamos üzemű volt, a pándi adatközlő szerint a malom miatt vezették be Pándra az elektromos áramot.

Tápió-Bicske	Vízimalom	Alsó-Tápió Fekete tó	É.sz.: 47,3644°	K.h.: 19,6858°
Ma	Rákóczi u.109 alatti telek mellett induló és az Alsó-Tápió kereszteződésében lévő füves terület.

Tápió-Bicske	Vízimalom	Alsó-Tápió Fekete tó	É.sz.: 47,3656°	K.h.: 19,6884°
Ma	Sági út 10 környéki terület. Mindkét malom az Alsó-Tápió vizét duzzasztva létrejövő Fekete Tó vizéről dolgozott.

Tápió-Ság	Vízimalom	Alsó-Tápió oldalágán	É.sz.: 47,4009°	K.h.: 19,6266°
Ma	Bicskei u. 10-12. környéki terület.

Tápió-Szecső	Vízimalom	Alsó-Tápión, Szecsői határ malom néven.	É.sz.: 47,3656°	K.h.: 19,6884°
Ma	Tápió-ság Külső Sági u. 4-6. sz. körüli terület.

Tápió-Szecső	Vízimalom	Felső-Tápión, Kis malon néven	É.sz.: 47,4438°	K.h.: 19,5990°
Ma	Felső Tápió és a vasúti töltés kereszteződésében bokros terület.

Tápió-Sűly	Vízimalom	Alsó-Tápión, Sűlyimalon néven	É.sz.: 47,4463°	K.h.: 19,5590°
Ma	Sülysáp Szecsői u. 3. sz. körüli terület.

Tápió-Sáp	Vízimalom	Alsó-Tápión	É.sz.: 47,4631°	K.h.: 19,4983°
Ma	Sülysáp Kossuth L. u. 187. sz. körüli terület.

Mende	Szélmalom	Vár hegy oldalában	É.sz.: 47,4335°	K.h.: 19,4551°
Ma	Mende Szent István u. 19. sz. körüli terület..

Gyömrő	Vízimalom	Halas patakon	É.sz.: 47,4173°	K.h.: 19,3691°
Ma	Gyömrő Só u. folytatásában lévő mezőgazdasági terület.

Üllő	Szélmalom	Településtől északra	É.sz.: 47,3931°	K.h.: 19,3399°
Ma	Üllő Zsarókahegyi betonüzem területe.

II. sz. melléklet. 

Gombai malmok levéltári adatai.

Vízimalom

Története: A község birtokosai 1791-ben határozták el felépítését, de a munkálatok lassan folytak. Csak 1800. december 16-án kötöttek szerződést Ollár József és Tót György ácsokkal "hogy a gombai közönséges uraságot illető Vízi Malmot és annak malomházát mellynek is az belső világosság leszen harmadfél öl az hossza hat öl nád alá lécezvén, falait spontolt deszkából és oszlopokkal talpfára" elkészítik. A munkáért 60 forintot és a "malomból négy kilo váméletet" kaptak (OL PatayLtár. XVIII. sz. Fasc. 36. N° 2). A malmot a múlt században lebontották.

Szárazmalom

Története: Bárczay Pálné csere útján megszerzett területen Patay József földbirtokos építtette 1834-ben (OL PatayLtár XIX. sz. Fasc. 15 N° 4) Pár évtizede bontották le.

Vízimalom

Története: A Patay-család tetei pusztáján állt. 1839. április 8-i szerződéssel Csontos Dániel molnár mester elvállalta"egy vízimalom és zúgó keményfából leendő építését egy általam e végre kinézett alkalmatos helyen", melyhez "a most meglevő vizimalomfájából mint azt ami jó" felhasználja. A munkát 250 forintért végezte el. (OlPatayLtár. XIX.sz. Fasc. 13. N° 29 ). Pár évtizede lebontották.

Jegyzetek

(1) :  Dörzsköves őrlést végző rabszolganő szobra. Sírlelet. http://maatkara.extra.hu/tortenelem/szolgasz.htm

(2) : Összetett, ékes könnyítővel épített házimalom a Szentendrei Skanzenben. A szerző fotója

(3) : Felül csapott, egy kőbokros vízimalom szerkezetét bemutató múzeumi modell. Gödöllő mezőgazdasági gépmúzeum. A szerző fotója.

(4) : A gombai vízimalom jelölése az 1869-1887 évi Harmadik katonai felmérés térképén. http://mapire.eu/hu/

(5) : A gombai vízimalom épülete, ami ekkor már nincs malomként jelölve aXIX. sz.-i kataszteri térképen. http://mapire.eu/hu/

(6) : A pázmándi vízimalom, ami egy teljesen sík területen áll, a Bágyom-ér 2...3 méter magas duzzasztásán üzemelt. A szerző fotója.

(7): A malom modell gyorsító áttételes szöghajtóműve és a vaspalló. A szerző fotója

(8): A malom-modell a Gombai-patakra telepítve próbaüzemen, 2017.XI.04-én. A szerző fotója.