Három tarka macska.....

... A malomba' ...Három tarka macska ...

Mindenki ismeri az "A part alatt" című kedves gyermekdalt mindennapi kenyerünk születéséről. Az ebben szereplő három tarka macska személyesíti meg a szorgoskodó molnárokat. Szitálnak, rostálnak, követ vágnak a cirmosok, megidézve a malomban folyó napi munka néhány jellemző mozzanatát.

Ma már szinte csak műalkotások és múzeumi tárgyak révén tekinthetünk bele a valaha volt molnárság világába.Nagyon keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy szekérre dobva a búzát, elbaktasson a közeli malomba, és míg a kő "lejárja" a lisztet elbeszélgessen a molnárral, a többi őrletővel, hallgassa a malom mormogását, elbűvölje a forgó, surrogó szerkezet mozgalmas monotóniája.

 Dörzsköves őrlést végző rabszolganő, ókori egyiptomi  szobra ⁽¹⁾

  A malmok története ott kezdődik, amikor az ember őse elrágta az első szem gabonát. Az emberiség legfőbb táplálékforrása a perjefélék családjába tartozó növények magas tápértékű termése. A búza, rozs, kukorica, rizs a legnagyobb mennyiségben termesztett és fogyasztott élelmiszernövények, és feldolgozásuk mindig kiemelt jelentőséggel bírt.

Ezek a pici, életet adó magvak nem adják könnyen a kincseiket. Kemények, ellenállóak. Ezen először pörköléssel, mozsárban zúzással próbáltak változtatni, könnyebben fogyaszthatóvá tenni, de az igazi megoldást i.e. 4000 körül az dörzskövek használatában találták meg. Az őrlőkő gyúró, sikáló mozdulatait felváltó hengeres alakú, forgatott malomkő volt az első nagy technikai ugrás. Az őrlés a kezdetekben emberi erővel végzett, igen nehéz és monoton munka volt. Általában a nők vagy rabszolgák feladata, a malmok kis teljesítménye miatt, napi rendszerességgel. 

Forgó köves összetett házimalom ⁽²⁾

 A népesség gyarapodása, és a nagy létszámú, szervezett katonai erők kialakulása nagyobb teljesítményű malmokat igényelt. Így először igavonó állatokkal forgatták meg az egyre nagyobb és súlyosabb malomköveket (szárazmalmok, tiprómalmok), majd természet erőforrásait is igénybe vették (víz- és szélenergiát hasznosító malmok). Ekkor felmerült egy komoly probléma: a malomkövek igényelte forgási sebesség és nyomaték jelentősen eltér az energia-felvevő berendezés (vízkerék, szélkerék) fordulatszámától. Ennek áthidalására fordulatszám módosító áttételeket kezdtek alkalmazni. Így alakult ki nagyjából időszámításunk kezdetén Augustus Császár Rómájában az az összetett malom szerkezet, ami aztán a hengerszékek és gőzgépek megjelenéséig ellátja liszttel és egyéb őrleményekkel az emberiséget közel 2000 éven át. A fejlődés egyes fázisai nem szorították ki teljesen a megelőző formákat, így a XX. századig egyszerre létezett a legősibb kézi malom a háztartásokban, és a legkorszerűbb szitás "Holland" típusú felülhajtós szélmalom a települések határában, mígnem az iparosodás szinte egy pillanat alatt el nem söpörte ezeket, és az emberek már nem a saját gabonájukat őröltették, hanem boltban kezdték venni a lisztet, kenyeret.

Felül csapott vízkerekű vízimalom szerkezete ⁽³⁾

  A vízimalom fő elemei az energia-felvevő vízkerék, az őrlőkő-pár, a kettő között megfelelő mechanikai kapcsolatot teremtő hajtómű és az egészet egy szerkezeti egységbe foglaló malomépület. A klasszikus malom, mint mezőgazdasági gép maga az épület. Más ipari telepekkel ellentétben, ahol épül egy gyártó csarnok, majd abba betelepítik a gépeket, a malomnak nincs külön épülete, maga a gép és a malomház szerves egységet alkot, például ugyanaz a gerenda tartja a tetőt, és a gerendely csapágyát. Így ha egy malomszerkezetet lebontanak, elszállítanak, akkor annak "épülete" is eltűnik. A valaha Magyarországon létezett sokezer malomból ezért maradt meg csak pár darab mutatóba, ha különösen szerencsés sors jutott neki, akkor műemléki oltalom alatt.

... A gombai vizimalom ...

Minden település rendelkezett a természeti adottságai meghatározta malommal, sőt malmokkal! A porták kis kézimalmai mellett általános volt a szárazmalom. Ahol volt alkalmas vízfolyás, arra biztosan állítottak egy vízimalmot.Az Alföld szilaj szelei pedig szinte minden dombocska tetejére egy szélmalmot „fújtak” össze. Megszámlálhatatlan malom dolgozott az országban. A malom szó hallatán manapság mindenkinek a lisztelő malmok jutnak eszébe, pedig ezen kívül nagyon sokféle malom létezett. Voltak fűrészmalmok, érczúzó-, vasverő-, kalló- és posztóványoló-, köleshántoló-, olajütő-, lőportörő-malmok, és még pálinkafőző malmok is, ahol a vízkerék ereje keverte a cefrét, és látta el friss hűtővízzel a lepárló berendezést.

A malmok sokaságának legfőbb oka a közlekedési viszonyokban keresendő. A száraz búza nagyon jól, és hosszú ideig tárolható minőségromlás nélkül. Viszont a lisztre ez már nem mondható el. Hajlamos megavasodni(a korpa zsírtartalma miatt), tönkre menni, ezért a gabonavermek tartalmát az év folyamán több kis adagban őröltették meg. A malom nem lehetett messze a településtől, mert a szállítás rossz utakon szekerekkel, igen lassan és nehézkesen történt. A természeti energiaforrásokat kihasználó malmok építési helyét úgy kellett megválasztani, hogy rendelkezésre álljon a működéshez szükséges energiamennyiség, de a lehető legközelebb is legyen a falvakhoz, városokhoz. Viszont a malom - tűzveszélyessége miatt-nem lehetett benn a település sűrűn beépített részein. (A szárazmalmokat is igyekeztek kiszorítani a határba, mert gyakran okoztak súlyos tűzvészeket) A sokféle egymásnak ellentmondó szempontnak megfelelő malomhely megtalálása bizony nem könnyű feladat.

A gombai-vízimalom az 1869-1887 évi Harmadik katonai felmérés térképén ⁽⁴⁾

Mint mindenhol másutt, Gombán is több malom üzemelt. Eddig egy szárazmalom két vízimalom és két gépmalom ismert. A környéken is szép számmal találunk malmokat: Bényén, Káván, Monoron, Mendén, Üllőn szélmalom, Úriban, Pándon, Tápióbicskén, Tápiószecsőn, Sülysápon, Gyömrőm vízimalom működött (lsd.: I. sz. melléklet). A szárazmalmokról sajnos nincs adat, és a térképeken sem jelölik ezeket, de minden bizonnyal ezekből is volt jónéhány.

  A gombai vízimalomról eddig fényképfelvétel, vagy rajz nem került elő, és a vonatkozó ”vízikönyvre” sem sikerült rátalálni. A malmok létesítése, működtetése, mint minden a felszíni vizek mozgását befolyásoló műtárgy készítése a Vízjogi Törvény (1885. évi XXIII. tv.) szerint engedélyhez kötött volt, és ezt a malom főbb adatait, esetleg rajzát tartalmazó bejegyzésben rögzítették a „vízikönyvben”. A jogszabály meghatározta a malmok, gátak, malomárkok műszaki paramétereit is, és ezek betartását a kultúrmérnöki hivatalok ellenőrizték. A jogszabály visszamenőleges hatállyal is bírt, így a több száz éves malmokat is megvizsgálták, és ha kellett átépítésre kötelezték a tulajdonosokat. 

A malomtó, és a malom épülete, ami ekkor már nincs malomként jelölve a XIX. sz.-i kataszteri térképen⁽⁵⁾

Az is lehetséges, hogy a törvény hatályba lépésekor (1885) már nem működött a gombai vízimalom,- hiszen ekkor már 46 éves fa szerkezetről van szó - vagy éppenséggel a törvény rendelkezéseinek nem kívántak megfelelni az átépítés költségei miatt és inkább felhagyták a malmot. Ez esetekben a malom nem is került be „vízikönyvbe” és az ilyen irányú kutatás nem vezethet eredményre.

A malmot a település birtokosai építtették, és üzemeltették, így az abban dolgozó molnár szakember is csak alkalmazott volt, nem tulajdonos mester, vagy árendás (teljes jogú bérlő), akik általában az érdekeiket védő városi céh-ekhez tartoztak, ha másként nem filiálisként (külső tag).Ez abból a szempontból lényeges, hogy a céh-ek kiterjedt nyilvántartásokat, céhjegyzékeket és még sok hasznos adatot tartalmazó iratot hagytak hátra, amiből jól rekonstruálható egy-egy malom története. Sajnos a gombai vízimalom esetében erre sem támaszkodhatunk.

De inkább vegyük számba, amit tudhatunk:

 A malom helye jól azonosítható.Az 1869-1887 „Harmadik katonai felmérés” térképe szerint a Gombai-patakra épült, annak jobb partjára az Északi-szélesség 47,3746° és Keleti-hosszúság 19,5129° ponton. A XIX. sz.-i kataszteri térképen ugyanitt a patakra támaszkodó önálló épület látható a 2394 telekkönyvi szelvényszámú területen, de már malom funkció megjelölése nélkül. A malom felett, a patakon átvezető híd látható, valamint a felett egy tó. A korábbi térképek nem jelzik a malmot, viszont a tavat se, így feltehető, hogy a tó a malomgát duzzasztása folytán jött létre. Ezt támasztja alá, hogy az 1941-es katonai térképen már nem szerepel a malom, és a tó sem, ami a gát leromlása miatt szűnhetett meg. A tó légvonalban 280 m hosszú és legnagyobb szélessége a malomgátnál 55 m volt. Alakja a duzzasztott mesterséges tavakra jellemző tölcsér formájú. A terület terepviszonyai a malomgát vonalában kb. 2,5...3 m esésű duzzasztást tesznek lehetővé. Ez a mértékű esés még kis vízhozam mellett is elégséges egy felülcsapott vízkerekű malom meghajtására. (A pázmándi malom is hasonló eséssel üzemelt, közel sík terepen)

 A malomra vonatkozó további adatok szerint (II. sz. melléklet) az első vízimalom építésének ötlete 1791-ben merült fel, és ezt követően az 1800. december 16-án kötött szerződés alapján Ollár József és Tót György ácsok egy 6,6 x 11,4 méter (3,5 x 6 öl) belterű, nádfedeles, talpfákra állított oszlopokból és spontolt deszkafalakból álló malmot építettek. A már említett XIX. sz. kataszteri térképen ezt jól közelítő 6 x 9 méter alapterület, a patakra merőleges hossztengelyű épület látható. 

A malom feltehetően felül csapott vízkerékkel üzemelt. A Gombai-patak sebessége és vízhozama nem elégséges a gyors és bő vizeken használatos alul csapott vízkerék meghajtására. A felülcsapott kerék alkalmazását támasztja alá a gáttal duzzasztott malomtó is.

A Gombai-patak vízhozama az 1800-as években sem lehetett a mainál sokkal bőségesebb, hiszen vízgyűjtő területe a malom felett igen kicsiny, egy alig 3,5 km hosszú és átlagosan 500 m széles völgyre korlátozódik. Aszályos időben ugyanúgy kiszáradhatott mint manapság, így a malom működése teljesen csak olvadáskor, vagy nagyobb esőzések után volt biztosított. Az ilyen szakaszos üzemű malmokat nevezték zápor-, vagy pokolidő-malmoknak.

Összességében egy őrlőkő-párt (kőbokrot),  2..2,5 m átmérőjű, felül csapott vízkerék alkalmazásával, az év nagyobb részében meg tudott hajtani, és így  a malom megfelelhetett céljának, a gombai bírtokosok és lakosság lisztszükségletének kielégítésével.

1839. április 8-án Csontos Dániel molnár mestert bízzák meg egy új malom építésével, amihez a "most meglevő malom fájából mint azt ami jó" felhasználhatja. Tehát az első malom 39 év után oly mértékben leromlott, hogy azt elbontják és helyette újat építenek. Ebben közrejátszhatott a malomépület fagerenda alapra épített szerkezete, ami a nedves környezetben hamar elkorhadt, mert egyébként a magasított kő alapon álló, de fa falazatú malmok akár több száz évet is megélhettek. 

A szinte teljesen sík vidéken álló pázmándi vízimalom ⁽⁶⁾

Az új malomról még annyi adat sincs mint elődjéről. Valamikor az 1800-as évek végén bontják le. Ekkor már leáldozóban volt a kis regionális malmok kora. A gőzgép meghajtású, hengerszékekkel üzemelő "műmalmok" jobb hatékonysággal, nagyobb termelékenységgel, jobb lisztet állítottak elő. Az emberek már pénzben kaptán a bérüket és egyre több mindent vásároltak boltban, a teljes önállástás helyét lassan átveszi a fogyasztói társadalom. A világ egyre gyorsabb változásba kezdett és ez - akár a nagy áradások - elmosta a régi idők romantikus, komótosan nyikorgó vízimalmait is.

... Demonstrációs malom-modell ...

Ma, amikor számítógép vezérlésű megmunkálóközpontok ezredmilliméter pontossággal, villámgyorsan állítanak elő alkatrészeket különleges ötvözetekből, elgondolkodtató, hogy volt idő, amikor a faragómolnár egy pár kéziszerszámmal, szinte csak fa alapanyagok felhasználásával képes volt megépíteni egy olyan bonyolult gépezetet, mint a vízimalom.

A malomépítők sok esetben írni-olvasni sem tudtak, és matematikai tudásuk se terjedt az egyszerű alapműveleteken túlra. Ezeket a hiányosságokat kompenzálta az évszázados, mesterről-inasra szálló gyakorlati tudás. Lehet, hogy nem ismerték a trigonometriát, és a fogaskerék modulszámításokat, de egy darab madzag segítségével ki tudták szerkeszteni a bélkerék és a kapcsolódó orsó fogosztását.

Nem állt rendelkezésükre szabványosított alkatrészek és speciális alapanyagok tömege, de az ősi tudás a fáról, a fafajok tulajdonságairól és felhasználhatóságukról elegendőnek bizonyult a felmerülő problémák megoldásához. A megmunkálásban sem alkalmaztak különösebben bonyolult eljárásokat, még a fűrészelést is kerülték, inkább a faragást, bárdolást részesítették előnyben, ezért hívták a malmok építőit faragómolnárnak, vagy bárdos-molnárnak is.

A malom modell szöghajtóműve, és a vaspalló ⁽⁷⁾

A távlati cél a valaha volt gombai vízimalom működő modelljének elkészítése, de ezt megelőzően szükség volt egy olyan előtanulmány jellegű demonstrációs modellre, aminek megépítése során kikísérletezhetőek a régi malomépítészet módszereinek, és konstrukciós megoldásainak modellméretekben való megvalósíthatósága.

A modell szerkezeti megoldásaiban és működésében is hűen tükrözi a fa szerkezetű vízimalmokat. A hat kalácsfából összerótt, egy-pereces, járomküllős, alul csapott vízkeréken 24 lapocka veszi fel a víz mozgásenergiáját és alakítja forgatónyomatékká. A malom teljesítményét növelendő a lapátkerékre a víz egy deszka építésű enyhén lejtő kerékcsatornán érkezik.

A malomkerék a négyzetesre faragott keresztmetszetű gerendelyre feszítő ékekkel van felácsolva. A vízkerék központossága, valamint egyenes futása az ékek be-, és kiütésével állítható be  A gerendely a végeibe ütött és vasalt vas csapokon forog csapágyakban. A malomkereket a belső malomgépészettől, a belső berendezéseket a víztől védendő, deszka falazat választja el.

Újra malmot forgat a Gombai-patak ⁽⁸⁾

A gerendelyre illesztett bélkerék 36 db. axiális foggal rendelkezik amik a függőleges tengelyű orsókerék 12 pálcájához kapcsolódnak, ami 1:3 arányú gyorsító áttételt és egyben 90 fokos hajlású szöghajtást is eredményez.  Az orsókerék a négyzetes keresztmetszetű szálvasra van  illesztve. A szálvas alul a vaspallón egy orros ékekkel pozícionált talpcsapágyban fekszik fel. A szálvasat derékban az állókő furatába helyezett csapágy vezeti meg, és a tetejére kerül a keresztvas közvetítésével a futókő.

A vaspalló, a szálvassal és a rajta lévő futókővel együtt emelhető, süllyeszthető a menetes megoldású könnyítővel, így állatható de a malomkövek közötti távolság, az őrlés finomsága. A futókő lényegében a közepén egy ponton megtámasztva "lebeg" az alsó-, állókő felett és azzal párhuzamos síkban forog.

A kőpárt körülveszi a kéreg, ami tereli , gyűjti az őrlemény. A futókő közepén lévő lyukba a kéregre állított garat és kisgarat adagolja a gabonát. A kisgarat dőlésszöge kilincsművel biztosított zsineges szabályzóval állítható, és ezzel állítható be a kövek közé jutó gabonamennyiség.

A modellen nem került kiépítésre a lisztet a kőről levezető surrantó, és a lisztesláda sem. A malomépület falai közül csak a vízkerék felőli készült el, és így látható, hogy az épület statikus teherviselő szerkezete azonos a gépészeti berendezések támrendszerével. Jól érzékelhető, hogy a malomház maga a gép.

A modell kb. másfél hónap alatt készült el, és összesen 376 db. alkatrészből áll, 2017.XI.04.-én sikeres próbaüzemet hajtott végre a Gombai-patakon.

Az építéssel, üzemeltetéssel szerzett tapasztalatok nagyban hozzájárultak a malmokkal kapcsolatok elméleti ismeretek helyes értelmezéséhez. A gombai vízimalom modelljének megépítéséhez már "csak" kellő mennyiségű, és minőségű információt kell beszerezni a valaha volt malomról.

Surman Zsolt

Gomba, 2017.XI.14.

Készült a 2017.XI.18.napi "Malomtúra" alkalmából

I. sz. melléklet.

Gomba környéki vízi- és szélmalmok (1869-1887 Harmadik katonai felmérés térképe alapján).

Bénye	Szélmalom	Temető hegy	É.sz.: 47,3588°	K.h.: 19,5439°
Ma	Művel mezőgazdasági terület, a malom nyom nélkül eltűnt

Káva	Szélmalom	Hosszú völgy feletti domb	É.sz.: 47,3477°	K.h.: 19,5879°
Ma	Elhanyagol bozótos bokros külterület

Monor	Szélmalom	Kis tó	É.sz.: 47,3381°	K.h.: 19,4409°
Ma	Puskis u. 21-23 alatti terület a Kistó tavaspark játszótere mellett

Pánd	Vízimalom	Pándi patakra állítva	É.sz.: 47,3488°	K.h.: 19,6276°
Ma	Fő u. 1 sz. alatti felhagyott gépmalom épülete áll itt. A gépmalom villamos üzemű volt, a pándi adatközlő szerint a malom miatt vezették be Pándra az elektromos áramot.

Tápió-Bicske	Vízimalom	Alsó-Tápió Fekete tó	É.sz.: 47,3644°	K.h.: 19,6858°
Ma	Rákóczi u.109 alatti telek mellett induló és az Alsó-Tápió kereszteződésében lévő füves terület.

Tápió-Bicske	Vízimalom	Alsó-Tápió Fekete tó	É.sz.: 47,3656°	K.h.: 19,6884°
Ma	Sági út 10 környéki terület. Mindkét malom az Alsó-Tápió vizét duzzasztva létrejövő Fekete Tó vizéről dolgozott.

Tápió-Ság	Vízimalom	Alsó-Tápió oldalágán	É.sz.: 47,4009°	K.h.: 19,6266°
Ma	Bicskei u. 10-12. környéki terület.

Tápió-Szecső	Vízimalom	Alsó-Tápión, Szecsői határ malom néven.	É.sz.: 47,3656°	K.h.: 19,6884°
Ma	Tápió-ság Külső Sági u. 4-6. sz. körüli terület.

Tápió-Szecső	Vízimalom	Felső-Tápión, Kis malon néven	É.sz.: 47,4438°	K.h.: 19,5990°
Ma	Felső Tápió és a vasúti töltés kereszteződésében bokros terület.

Tápió-Sűly	Vízimalom	Alsó-Tápión, Sűlyimalon néven	É.sz.: 47,4463°	K.h.: 19,5590°
Ma	Sülysáp Szecsői u. 3. sz. körüli terület.

Tápió-Sáp	Vízimalom	Alsó-Tápión	É.sz.: 47,4631°	K.h.: 19,4983°
Ma	Sülysáp Kossuth L. u. 187. sz. körüli terület.

Mende	Szélmalom	Vár hegy oldalában	É.sz.: 47,4335°	K.h.: 19,4551°
Ma	Mende Szent István u. 19. sz. körüli terület..

Gyömrő	Vízimalom	Halas patakon	É.sz.: 47,4173°	K.h.: 19,3691°
Ma	Gyömrő Só u. folytatásában lévő mezőgazdasági terület.

Üllő	Szélmalom	Településtől északra	É.sz.: 47,3931°	K.h.: 19,3399°
Ma	Üllő Zsarókahegyi betonüzem területe.

II. sz. melléklet. 

Gombai malmok levéltári adatai.

Vízimalom

Története: A község birtokosai 1791-ben határozták el felépítését, de a munkálatok lassan folytak. Csak 1800. december 16-án kötöttek szerződést Ollár József és Tót György ácsokkal "hogy a gombai közönséges uraságot illető Vízi Malmot és annak malomházát mellynek is az belső világosság leszen harmadfél öl az hossza hat öl nád alá lécezvén, falait spontolt deszkából és oszlopokkal talpfára" elkészítik. A munkáért 60 forintot és a "malomból négy kilo váméletet" kaptak (OL PatayLtár. XVIII. sz. Fasc. 36. N° 2). A malmot a múlt században lebontották.

Szárazmalom

Története: Bárczay Pálné csere útján megszerzett területen Patay József földbirtokos építtette 1834-ben (OL PatayLtár XIX. sz. Fasc. 15 N° 4) Pár évtizede bontották le.

Vízimalom

Története: A Patay-család tetei pusztáján állt. 1839. április 8-i szerződéssel Csontos Dániel molnár mester elvállalta"egy vízimalom és zúgó keményfából leendő építését egy általam e végre kinézett alkalmatos helyen", melyhez "a most meglevő vizimalomfájából mint azt ami jó" felhasználja. A munkát 250 forintért végezte el. (OlPatayLtár. XIX.sz. Fasc. 13. N° 29 ). Pár évtizede lebontották.

Jegyzetek

(1) :  Dörzsköves őrlést végző rabszolganő szobra. Sírlelet. http://maatkara.extra.hu/tortenelem/szolgasz.htm

(2) : Összetett, ékes könnyítővel épített házimalom a Szentendrei Skanzenben. A szerző fotója

(3) : Felül csapott, egy kőbokros vízimalom szerkezetét bemutató múzeumi modell. Gödöllő mezőgazdasági gépmúzeum. A szerző fotója.

(4) : A gombai vízimalom jelölése az 1869-1887 évi Harmadik katonai felmérés térképén. http://mapire.eu/hu/

(5) : A gombai vízimalom épülete, ami ekkor már nincs malomként jelölve aXIX. sz.-i kataszteri térképen. http://mapire.eu/hu/

(6) : A pázmándi vízimalom, ami egy teljesen sík területen áll, a Bágyom-ér 2...3 méter magas duzzasztásán üzemelt. A szerző fotója.

(7): A malom modell gyorsító áttételes szöghajtóműve és a vaspalló. A szerző fotója

(8): A malom-modell a Gombai-patakra telepítve próbaüzemen, 2017.XI.04-én. A szerző fotója.