A LEGEGYSZERŰBB SZERKEZETŰ VÍZIMALOM

A legegyszerűbb szerkezetű vízimalom a "kölyü" vagy másként "kalló". Ez lényegében egy mozsár, ahol az ütőt vízerővel emelgetik.  A működése teljesen azonos a shi-shi odoshi nevű japán vizihintával, ahol a víz a hinta tartályába csorogva azt feltölti, ezzel a súlypont a tartály felé tolódik és a hinta átbillen. A lebillenő tartályból a víz kifolyik, így a súlypont a billenőtengely másik oldalára kerül és a szerkezet visszabillen kiindulási helyzetébe. Ekkor "kölyü" ütője lezuhan és ráüt a mozsárban lévő magvakra. Ezzel az eljárással csak darává lehet zúzni a magvakat, liszt nem készíthető így. A dara viszont alkalmas kása főzésére. A kenyér kialakulása előtti időkben igen elterjedt volt ez a szerkezet, majd a lisztelő malmok megjelenésével szinte teljesen eltűnt. Japánban még az 1800-as évek végén is általánosan használatban volt ez a forma. A mellékelt ábra is a japán Hokusai rajza alapján készült. A japán fűszermalmokban a mai napig egyszerre üzemel egy malomkő (ami lényegesen eltér az európai malomkőtől) és több kölyü, ez viszont sokkal összetettebb szerkezet mint az itt bemutatott legegyszerűbb szerkezetű ősi vízimalom, a KÖLYÜ.

A japány kölyü. 

A vízihinta (shi-shi odoshi) működése a Gombai-patakon 

a malmok mellé telepítve. A vízihinta olyan egyszerű szerkezet, hogy

a helyben talált nádból is könnyen elkészíthető. 

Ezen a videofelvételen egy mai napig működő, japán kölyü látható:

Surman Zsolt 

2018.12.26.