A spontolt deszka rejtélye!

A régi műszaki szövegek olvasásakor gyakran előfordul, hogy ismeretlen kifejezésekbe botlunk. Ilyenkor kezdődik a nyomozás az interneten, majd a nyomtatott szakirodalomban, hogy megfejtsük a talányt. Általában hamar megszületik a megoldás, de vannak makacs esetek, amik hosszú ideig, akár évekig foglalkoztatják az embert. Ilyen volt a bödönhajók építéséhez használt "tagyvágó" szerszám és a gombai vízimalomról szóló leírásban szereplő "spontolt deszka"esete is.

Az eredeti szövegrész így szól:

"...falait spontolt deszkából és oszlopokkal talpfára elkészítik ..."

Esetünkben a szövegkörnyezet sem segít, mivel a szerző többször nem említi a "spontolt deszkát", és egyéb jellemzőit sem részletezi az így készült falnak.Az első keresés is csak szerény eredményt hozott: 

"... A szárazmalom is az első számú lakóház közelében helyezkedett el: "Egy száraz 'sindeles jó karban lévő malom egy kerékkel kására és búzára ezen utolsó pitlésre készítve. Ennek malom házába 4. szita, 2. kerekszita, 5. választó rázó szita, egy sűrűbb rázó szita, két rázó rosta. Öt vasas fenyőfa Puttón, egy keményfa véka vas abroncsra, egy lisztmerő teknőcske, egy kefeseprő, három kőfaragó csákány, egy vasrúd, és egy három széletű pitiéhez való vas, két sróf kulcs, egy heverő bitza orsó, és két száz darab somfa fogaknak 's orsónak. Ezen malomház a' molnár szobájával együtt 7. 's 1/2 öl hosszú 3. öl széles két ajtóval ellátva, a' külső ajtó kétfelé vágott dupla 4. sarokvasra borított pléhvel és kilincsel, a' belső szél ajtó vasreteszre, padlása spontolt, deszkával életet tartani jól elkészítve van. Van itt még egy 'sák toló karika egy lapát. A' malomkerülő vas varró srófokkal jól elkészítve és két egy egy öles hámfát tartó vasrúddal. A' tetőt 10. keményfa oszlopokhoz erős srófos vas kapotsok foglalják. A' Déli részenn lévő kása malomház 4. öl hosszú 3. öl széles padlásolatlan, ajtaja fél bélelt vas sarokkal és retecczel, mind a' két malmonn használható kövek és egy kopott heverő kő a' malom előtt..."⁽¹⁾

Lényeges információ ebben a szövegrészletben, hogy a spontolt deszka padlás az "élet" megtartására alkalmas. A régi paraszti nyelvben az "élet" a kenyérgabonát jelenti, nagyon szépen érzékeltetve, hogy a kis magvaktól ténylegesen az egyén és a közösség élete függött.Tehát a spontolt deszka építésű padlás olyan jól, résmentesen zár, hogy az egyes deszkák között nem hullnak át a búzaszemek. A leírás 1842, július 20-án készült a Nagykőrös melletti Bábocka puszta uradalmi majorság felmérésekor.  A gombai malom építéséről szóló megállapodás, amiben feltűnik a keresett szavunk, 1800. December 16-án keltezett, így a két szöveg egy korszakból, és földrajzilag relatív egymáshoz közel eső területekről származik, így a "Spontolt" kifejezés bizonyosan ugyanazt jelöli! A források időbelisége is igen fontos, mert egyes szakkifejezések jelentése megváltozhat, gondoljunk csak az "egér" szóra, ami ma már teljesen mást is jelenthet, mint párszáz évvel ezelőtt.

A malmokról szóló írásos anyagok tanulmányozásával ennél nem sikerült közelebb jutni a magoldáshoz.

1.kép. A tápiógyörgyei vízimalom. Vajon ez lehet a spotolt deszka fal?⁽¹¹⁾

 A fa rengeteg szakmában használt alapanyag, így a nyomozást terjesszük ki más iparosságok szaknyelvére is. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 4. részben a "gyalu" szócikk alatt a következőt találjuk:

"gyalu; Szk: spontoló ~forgácsoló gyalu. 1820: két spontolo gyalu három vassal [Mv; MvLt]."⁽⁵⁾

majd a "spontoló gyalu" (XI. kötet 5. rész) szócikk alatt:

"spontoló gyalu egy fajta gyalu; un fel de rindea; Art Hobel 1656; nilik az varban valo asztalosok hazara egy festett ... ayto vagyon 4 eoreghfürész, kett eöregh ereszthő gyalu spontaló gyalu nro. 2 [Fog.; UF Il, 108]. 1820; két spontolo gyalu három vassal [Mv; MvLt].⁽⁶⁾

Tehát a deszkák spontolása gyalulással történik, ez egyben azt is jelenti, hogy szálirányú megmunkálásról van szó, tehát nem vésés, fűrészelés stb... a fa szálirányával szöget bezáró megmunkálási mód.

2. kép. Árokgyalu 1762-ből.⁽¹⁴⁾

További hasznos információmorzsa egy 1816-os méhészeti kiadványból:

"... Az a' Köpű neme a' Kastól tsak annyiban különbözik, hogy nem kerek, és Deszkából készíttetődiköszve. A' Deszkának 3/4 hüvelyknyi vastagságúnak, -nem görtsösnek, - 's egyébiránt mind a' két óldalán szorgalmatosan meggyalúltnak kell lenni. A Deszka négy egyenlő, - 's 18 hüvelyknyihasszaságú részekre elfűrészeltetik: úgy mindazonáltal, hogy az alsó világossága 15 hüvelykre, a' felső pedig tsak 12. hüvelynyire hagyattatván vágott piramis formalegyék. A' felső részire, fedőlekűl készíttetik egy oly' négy szegeletű deszka, mely mind a' négy részin a' Köpűnél egy-egy hüvelyknyivel, mintegy pártázat (gesims) formán, killyebbhagyattassék: mely Deszka fedőlék, hogy meg ne vetemedjék, a' két vége mint az asztalosok szokták,asztalososan (spontolva) szegettessékbé: a kinek tetszik, a' Köpű' három oldalába üveg ablakotskákat is tétethet..."⁽²⁾

Ez a töredék megerősíti, hogy az asztalos szakma felé kellfolytatnunk a további keresgélést. A szöveg 1816-os megjelenésével szintén kortársnak tekinthető. További fontos adat, hogy a kiadvány egy német eredetű szakirodalom Magyarra fordított verziója, ahogy a borító is utal erre: " A' Német nyomtatás után megjobbított, -'s bővített, Első kiadás".

A szövegben ráadásul a "spontolva" zárójelben szerepel, és a fordító megmagyarázza jelentését ("mint az asztalosok szokták...."), mintha egy idegen nyelvű, vagy ritkán használt, a nagyközönség számára általában ismeretlen  kifejezésről lenne szó.

3.kép. Fekvőkaptár. A kaptárládák kiemelkedően magas színvonalú asztalosmunkával készülnek⁽¹²⁾

A történelem során Magyarországra a mesterségek többségét bevándorló iparosok hozták magukkal, elsősorban Német nemzetiségűek. Így az egyes szakmák kifejezései is gyakran idegen nyelvi eredetűek. Ráadásul kialakult egyfajta szakmai sovinizmus is, ami azt eredményezte, hogy a felkészültség, jártasság alátámasztására, fitogtatására is szívesen használtak a mesterek idegen szavakat, még akkor is, ha annak egyébként volt Magyar megfelelője is. Ez sajnos napjainkban is tetten érhető a műszaki szaknyelvben.

Az eddigiek alapján az asztalos és ács szakmák Német eredetű szakkifejezései között célszerű keresni a "spontolt" szó megoldását. A Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig, című kiadvány 643. oldalán olvasható:

"...Vö. Pozsony 1410: spenat (WEINELT: Kanzl. 35); Sopron 1425: spenat (SoprOkl. II/2: 338); Brassó 1534: „Pro spinatio vulgo spenet" (QuKronstadt ,2: 352). Vö. még 162. spontol 1557: „az nagy toronba mely házak vannak meg pallot- ták spontolt deszkával" (Horváth 204); 1588: spotolo gr. (uo.). J: 1557: 'horonnyal, falccal összeilleszt; spunden' (1. fent) || spout 1561: „az majorba való szobát szépen spontal mind meg padlattat- tam" (uo.). J: 'hornyozott, falcolt deszka; Falzbrett' (1. fent)..."⁽⁷⁾

Itt tűnik fel a „spont” eredeti Német nyelvi alakja a „spunden”, „spund”, ami dugót, hordócsapot, eresztéket jelent.Ez magyarázatot ad egy másik forrás okozta zavarra, mivel a Somogyi Néplap 1970 októberi számában egy levél újraközlésben ez olvasható:

"... A parádi vizeket jól be spontolt és szurkozott üvegek­ben messze földre el lehetett vinni..."⁽³⁾

Tehát itt alaposan ledugózott üvegekről van szó, aminek további elemzése csak vakvágányra vinné a nyomozásunk, de azért annyi értéke van ennek is, hogy megerősíti a „spont” szó kapcsolatát a német „spund”-al.

4.kép. Acél szádfalak alkalmazása. Ma ezt nevezik spundung-nak.⁽¹³⁾

Viszont a „spund” szó jelentései között ott van az "ereszték" is. Ebbe az irányba indulva már jó esélyünk van a sikerre. Az ereszték jelentése, az értelmező szótár szerint:

"...<Főleg fából készült> több elemből összeállított tárgy részeinek szilárd egybekapcsolására, összeerősítésére való, alkalmas, pontosan egymáshoz illő kiemelkedés, ill. bemélyedés a tárgy elemein..."⁽⁴⁾

Ezzel egybecseng a „Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig”című írás idézett részében szereplő „…horonnyal, falccal összeilleszt; spunden…”megállapítás is. A „spund”,”spunden” kifejezésre keresve érdekes módon acél szádfalak leírásait, fotóit találjuk. A hazai irodalomban is a vízügyi közlönyökben találkozunk vele, szintén a szádfalakkal kapcsolatban. Először ez újabb zsákutcának tűnhet, de valójában nem az, hiszen nem csak a Magyar nyelv fejlődik, változik, de minden más élő nyelv is. Így a Német nyelvben is idővel megváltozott a „spund” jelentése. Ma már a vízépítészeti acélfalakat jelenti, de régebben az éleknél vízmentesen záródó deszkafalat jelentette, ami a mai szádfalakhoz hasonló jellegű és funkciójú konstrukció. Az archaikus német szakmai nyelvben megjelenik „spund”,”spunden”,”spundung”,”spuntung”,”quadratische-spundung” alakban is. 

5.kép. A Meyer féle nagylekszikon (1905-1909) illusztrációja a "Klasszikus faépítészet" szócikkhez⁽⁹⁾

A legszemléletesebben a „quadratische-spundung” írja le mit is jelent a „spontolt deszka” kifejezés.Hosszúra nyúlt nyomozásunk végre célhoz ért, lássuk eredményét:

A „spontolt deszka” a szélesítő toldások körébe tartozó eljárás, minek során az egyes deszkákból nagyobb összefüggő táblákat, falazatokat alakítanak ki. A mai asztalos szaknyelvben „egyenes illesztés saját csappal", vagy "toldás árokcsappal" néven ismerik, amit így ír le a faipari szakirodalom:

„…Az alkatrészek egyik élébe árkot, a másik élébe csapot készítünk. Az így megnövelt ragasztási felület és a csap nagyobb ragasztóerőt biztosít. A csap szélessége 1-2 mm-rel kisebb az árok mélységénél, ez biztosítja a ragasztási hézagot. A csapok éleit kissé letörjük, hogy könnyebben lehessen az árokba helyezni. Az árokcsapos toldás alkalmas lambéria (falburkolat) készítésére is, ebben az esetben az elemeket nem ragasztjuk, hanem párnafákra rögzítjük.

A csapvastagság kb. 1/3 anyagvastagság. A csapszélesség max. ½ anyagvastagság….”⁽⁸⁾

.kép. Egyenes illesztés saját csappal műszaki ábrázolása. A húrmetszetű deszkák helyes összeforgatásának feltüntetésével.⁽¹⁰⁾

Az ácsoknál ugyanezen eljárást „árok-eresztékes szélesítés”-nek nevezik.

A spontolva épített falban a deszkák lehetnek fektetett helyzetűek,de állóak is, az eljárás mindkét beépítési módot megengedi. A malmoknál a kerék felé eső falnál általában álló deszkázatot alkalmaztak, mert ezt könnyebb részlegesen megbontani a javításokhoz. A bespontolt deszkák a nedvesség okozta vetemedés hatására nem válnak el egymástól, a fal nem nyílik meg.Különösen ha az építéskor gondosan jár el a mester és megfelelően összeforgatja a deszkákat jobb-bal-jobb-bal…. sorozatban váltakozó oldalak szerint. Gyakran előfordul, hogy egy épületen belül több eljárást is alkalmaznak, a malomkerék felőli fal függőlegesen álló spontolt deszka falazatú, az oldalfalak borona-, vagy zsilip falazásúak, a malomhoz toldott molnárlakás pedig vályogfalakkal készült. Erre jó példa a torockói vízimalom, ahol minden egyes fal más-más kivitelű, így önmagában archaikus építészeti gyűjteménynek tekinthető. 

7.kép. Svéd szélmalom spontolt (Råspont) deszkafala ⁽¹⁵⁾

Ma már nem spontolásnak hívják, de ez a régi szélesítő toldás ma is nagyon gyakori a faművességben. Így készül például a lambéria burkolat, a laminált padlók egy része, a gyúródeszka, fa-rajztábla is, és az újra népszerűvé váló fa-lakóház építésben is megjelenik.

Eddigi megállapításainkat erősíti, hogy a Svéd nyelvben a hasonló módon horonnyal és csappal illesztett deszkakötést szintén „spont”-nak nevezik és megjelenik "Slätspont", "Underlagsspont", "Råspont" alakokban is. Így felmerülhet, hogy nem is a Német eredetű a  „spontol” szavunk, hanem egy hazánkba eljutott Svéd atyafi ajándékaként került hozzánk, de ennek kiderítése már nyelvészeti feladat. A „spontolt deszka” rejtélye megoldódott így munkánk ez ügyben itt véget ér, de azért ne tegyük nagyon el a tollat (billentyűzetet) mert bizonyosan újabb érdekes feladványt ad a régi műszaki szakirodalom valamely titokzatos szava. 

Surman Zsolt

2019.01.03.

Utóirat: 

Nincs az a titok, ami örökre titok maradhatna, így az írás elején említett „tagyvágó” talány is megoldódott. Ez egy nagyon hosszú, sokszor görbített fejű fejsze, amivel az oldalra fektetett bödönhajóba lehet mélyenbeleütni, kialakítva a „tagy”-okat, az orrtőt, fartőt, és keresztpadokat.

Jegyzetek:

(1) :Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990), 204 oldal.Novák László: Egy uradalmi majorság és építményei 1842-ben (203.old.)

(2) : A' méhtartásnak új, könnyű és hasznos módja kettős-köpükben ... CsaplovicsJános ... Miskólczon ... 1816-dik esztendőben. 17-18 oldal.

(3) :  Somogyi Néplap 1970. Október ( 26. évfolyam, 230-256. szám) 1970.10.03. 232. szám. "A magyar Karlovy Vary".

(4) : Magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó 1959-1962 , II. Kötet.

(5) : Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 4. rész.

(6) : Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötet 5. rész.

(7) : Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig, Károly Mollay,  Akadémiai Kiadó, 1982 - 643 oldal.

(8) : Dr. Sydorkó György; Fakötések: toldások, keresztkötések ábrázolása. NSZFI 13. oldal.

(9) : MeyersgroßesKonversations-Lexikon. 1905-1909; ÜbersichtübertraditionelleHolzverbindungen

(10) : Dr. Sydorkó György; Fakötések: toldások, keresztkötések ábrázolása. NSZFI 13. oldal.

(11) : ismeretlen eredetű fényképfelvétel.

(12) : Alsó virágporgyűjtős, taposórácsos, higiénikus lemezes fekvőkaptár. A Virágkaptár Kft. katalógusából. www.viragkaptar.hu

(13) : A https://www.haimerl-bau.de/leistungen/bauwerke.html fényképfelvétele.

(14) : Gazdagon díszített árokgyalu 1762-ből. https://faipar.hu/cikkek/gep-es-szerszam/3354/mesterseg-es-muveszet-1resz nyomán.

(15) : http://renoverakvarn.blogspot.com/2017/08/ nyomán