Ablak a Mini-malom modellre
Minden
vízimalom rendelkezik egy nagyon fontos ablakkal, amin keresztül a malomkő
mellett szorgoskodó molnár figyelemmel tudja kísérni a vízkerék működését. Ezt
az ablakot mi is elkészítjük a Mini-Vizimalom Modellünkre.
A
malomépület beltere szintekre osztott, összetett szerkezetű. Az egyes emeleteken
helyezkednek el a malomgépezet fő részei, amik egyben meghatározzák az őrlés
technológiai fázisait is. Ez a rétegzett struktúra legjobban a szélmalmokban figyelhető
meg, de vízimalmoknál is látható, bár sokszor csak félemeletnyi szinteltolás alkalmazásában
nyilvánul meg. A legegyszerűbb malmoknál is legalább két ilyen szint van, az
alsón a keréktengely és a hajtómű található, e felett pedig a kőpad, ahol a malomkő
és szerelvényei vannak. Ennek
következménye, hogy a vízkerékre figyelő ablak is magasabban van, mint az
épület többi ablaka, mivel a molnár fenn a kőpadon állva kell, hogy kitekinthessen
a vízkerékre. Így az ellenőrző ablak helyzete kötött. A malom modellen is úgy
kell kialakítani, hogy az a malomkerék felett egy átlagos ablaknál magasabban
helyezkedjen el.
1.
kép. A torockói vízimalom félemelet magasságba emelt kőpadja, a háttérben pedig
a malomkerékre rálátást biztosító ablak.
A
Mini-Malom modell ablakát gyufaszál technikával készítjük el, ami egy lassan
feledésbe merülő modellezési forma. A 60-as 70-es években nagyon népszerű volt,
és látványos épület-, jármű-modellek születtek így. Különösen kedvelt volt a
térbeli rácsszerkezetek (hidak, Eiffel-torony…) és fa épületek (őrtorony, vár
…) gyufamodelljei. Most ezt a régi módszert elevenítjük fel, ismerjük meg.
A
gyufaszál-építés nem igényel semmilyen speciális szerszámot, alapanyagot. Az
1836-ban Irinyi János által feltalált biztonsági gyufa gyorsan elterjedt a
világon és mára könnyen, olcsón beszerezhető. A munkához csak egy doboz gyufára,
ragasztóra, borotvapengére, kockás papírlapra, ceruzára, vonalzóra, sniccerrel (szike,
tapétavágó kés), csiszolófára és ollóra lesz szükségünk. (A csiszolófa készítés
leírása ITT>>>
megtalálható)
2.
kép. A torockói vízimalom malomkerékre nyíló ablaka kívülről.
A
borotvapenge vágószerszámként való használatától nem kell félni, a látszat
ellenére nagyon biztonságos. Ha valakit mégis zavar, hogy puszta pengét fogva
kell dolgoznia, akkor törje félbe és felsliccelt falécbe fűzve, vagy két kis
fa-lapocska közé ragasztva dolgozzon vele.
A
munkához csak ép, egyenes gyufaszálak használhatóak.Sajnos több gyártó kínál
nagyon rossz minőségű terméket, így a skatulyában lévő gyufaszálak többsége
torzult, repedt, görbe. Ezeket ki kell válogatni és más célra felhasználni,
modellépítésre nem alkalmasak. A gyufaszálakról borotvapengével vágjuk le a
fejrészt. A pengét a vágási helyre illesszük majd lefelé nyomó, és közben előre
toló mozdulattal vágjunk. Aki először csinál ilyet, annak meglepő lehet milyen
könnyen és szép metszlappal vágható el így a gyufaszál. A gyufafejek levágásával
gyakorolhatjuk a pengével végzett munkát.
3.
kép. A gyufaszálak kiválogatása és fejezése, lécbe fűzött borotvapengével.
Az
ablakunk egyszerűsített kivitelű lesz; nem készítünk külön tokot,
párkányt, keretet, zsanérozást, stb…. Csak a keretet és az osztóléceket
készítjük el, amik együtt már jól ábrázolják az ablakot, de a szerkezet
elkészítése még elég egyszerű marad.
A
munkát az osztólécek elkészítésével indítjuk. Ehhez két gyufaszálat kell
egymáshoz illeszteni derékszögben úgy, hogy egy „+”-et alkossanak. A két léc
találkozásánál lapolt keresztkötést készítünk. Mindkét léc közepén a lécek
szélességével megegyező bevágást készítünk, ami a léc vastagságának feléig
mélyül. A lapolás faragással készül; először rajzoljuk be a kivágás helyét, majd
a jelöléseknél vágjuk be függőlegesen a pengével, a belső részeit faragjuk ki
rézsútos vágásokkal. Ha van rá lehetőség
tűreszelővel is kialakíthatjuk az illesztést. A kötési helyre kis ragasztót
teszünk, a léceket egymásra fordítjuk és a kockás lap segítségével beállítjuk a
derékszögűségüket. A lécekre rakott súllyal rögzítjük a ragasztó
kikeményedéséig.
4.
kép. Az osztóléc elkészítése lapolt keresztkötéssel.
A
papírlapra rajzoljunk fel egy 18x18 mm-es négyzetet. A négyzet oldalait képező
vonalak kb. 10 mm hosszan lógjanak túl a négyzet sarkain. Az ablakot a papíron
fogjuk összeállítani, és ha nincsenek ezek a túlnyúlások az alkatrészek
letakarják a rajz körvonalait, ami miatt a következő elem illesztése
nehézkes, pontatlan lesz. Ugyanígy túlnyúlással húzzuk meg a négyzet átlóit is
(5. kép).
5.
kép. Az ablak építéséhez használt rajzsablon.
Illesszünk
egy gyufaszálat rajz felső vízszintes vonalához. A borotvapengét tegyük a
gyufaszálra oly módon, hogy annak éle pontosan a bal oldali metsző, átlós vonal
fölé kerüljön.Itt vágjuk le 45 foko szögben a gyufaszálat, majd a másik végén is
ismételjük ezt meg.Így kapunk egy fordított trapéz alaprajzú alkatrészt. A rajzhoz próbálva gondosan
ellenőrizzük az alkatrész pontosságát. Ha a méret vagy a vágási szög nem
megfelelő próbáljuk javítani, vagy ismételjük meg egy másik gyufaszállal. A
gyufaszál papírlap felé eső alját vékonyan kenjük be ragasztóval és a vágásnál
is használt vonalhoz illesztve ragaszuk rá a papírlapra.
A
következő léc az előzőhöz derékszögben illeszkedik a 45 fokos vágási
felületeken keresztül. A léc egyik végét
szabjuk le 45°-ban (segítségül használjuk a rajz átlós vonalait),illesszük a
már felragasztott lécdarabhoz, a rajzon látható hol kell levágni a léc másik
végét. Ezt is ragasszuk a lapra és a lécek illeszkedő végei közé is tegyünk
ragasztóanyagot. Így járjunk el a harmadik léccel is (6. kép).
6. kép. Az ablakkeret építésének lépései.
A
negyedik, utolsó, keretléc leszabásához a gyufaszálat nem tudjuk közvetlenül
illeszteni a rajzhoz és a már felragasztott elemekhez. Ezért itt másként járunk
el. Az alapanyag lécet oldalról a már meglévőkhöz illesztjük és ceruzával feljelöljük
rá a szükséges hosszméretet. A jelzéseknél 45°-ban levágjuk a végeit. Az
lényegesen pontatlanabb eljárás, mint az eddig alkalmazott, ezért a megfelelő
hosszt illesztő próbálgatással és szükség esetén csiszolással állítsuk be. Ha
jól illeszkedik ezt is ragasszuk a lapra és a többi léchez is (7. kép).
7. kép. Az ablakkeret építés befejező lépései.
A két
fődarabunk (ablakkeret, osztólécek) elkészült, a folyatásban összeillesztjük őket.
Mérjük le pontosan az ablakkeret belső méreteit és ezeket vigyük át az adatokat
az osztólécekre (8. kép). Erre azért van szükség, mert a gyufaszálak vastagsága
változó, így a külső körvonalánál pontosan 18 mm oldalhosszúságú ablakkeret,
belső méretei 12,5 ..13,5 mm között változhatnak. Az osztóléc közepén, a lécek
csatlakozásánál rajzoljunk egy pontot és ezt középpontként használva mérjük fel a keret belső méretének felét-felét
a két oldalra (8. kép). Az így kapott jelzéseknél kis ráhagyással szabjuk le az
osztóléceket. A pluszban hagyott kis anyagot csiszolással távolítsuk el,
miközben gyakori próbálgatással ellenőrizzük az alkatrészek méretét. Az
osztóléceknek pontosan kell illeszkednie a keretbe. A lécvégeket ragasztóval
bekenve rögzítsük egymáshoz az alkatrészeket. A ragasztó megkötését követően csiszolással
„húzzuk egybe” a felületét. Az ablakra fektetett csiszolófával munkáljuk le a
felületi egyenetlenségeket, felrajzolt jelzéseket, ragasztómaradványokat (9.
kép). A csiszoláskor ügyeljünk, hogy az
éleket ne törjük, gömbölyítsük le és az ablakot se vékonyítsuk el.
8. kép. Az ablakkeret belső méreteinek felvitele az osztólécekre.
9. kép. Az osztóléc illesztése, ragasztása. Az ablak „egybe húzása”.
Befejezésül
sniccerrel, vagy a borotvapengével vágjuk le a kockás papírról a kész ablakot.
Először a külső élei mentén az vágjuk le a papírt, majd a belső részekről
távolítsuk el a felesleges papírt úgy, hogy az ablakkeret hátoldalánkörben megmaradjon
egy vékony papírcsík. Ez a szerkezet része, erősíti az ablakot (10. kép). A kész
ablakot alaposan vizsgáljuk meg, a kilógó rostokat, felesleges
ragasztómaradványokat óvatosan kivágva, lecsiszolva fejezzük be a munkát.
10. kép.
A papírsablon eltávolítása.
Ha
szeretnénk lefesteni az ablakot, akkor ezt még a helyére ragasztás előtt
végezzük el. Az ablakot felragaszthatjuk egyszerűen a malomház homlokzatára a
kerék fölé, de kivághatjuk az ablaknyílást is. Ekkor az ablakkeret belső körvonalának
megfelelő nyílást vágjunk lombfűrésszel, vagy sniccerrel falba, így az ablak a falsíkra
felragasztható.
11. kép. Malomház ablakkivágás nélküli, homlokzatra ragasztott natúr fa
ablakkal.
Természetesen
több ablak,és hasonló technikával ajtó is készíthető a malomházra, ez már
mindenkinek a fantáziájára és türelmére van bízva, hiszen a gyufaszál építés
lényegében anyagköltség nélküli, csak az időt kell rászánni.
12.
kép. Malomház kivágott ablaknyílással és homlokzatra ragasztott festett
ablakkal.
Jegyzetek:
1. kép. A
torockói vízimalom félemelet magasságba emelt kőpadja, a háttérben pedig a
malomkerékre rálátást biztosító ablak. A szerző saját fotója.
2. kép. A
torockói vízimalom malomkerékre nyíló ablaka kívülről. A szerző saját fotója.
3. kép. A
gyufaszálak kiválogatása és fejezése, lécbe fűzött borotvapengével.A szerző
saját fotója.
4. kép. Az
osztóléc elkészítése lapolt keresztkötéssel.A szerző saját fotója.
5. kép. Az ablak
építéséhez használt rajzsablon.A szerző saját fotója.
6. kép. Az
ablakkeret építésének lépései.A szerző saját fotója.
7. kép. Az
ablakkeret építés befejező lépései.A szerző saját fotója.
8. kép. Az
ablakkeret belső méreteinek felvitele az osztólécekre.A szerző saját fotója.
9. kép. Az
osztóléc illesztése, ragasztása. Az ablak „egybe húzása”. A szerző saját
fotója.
10. kép. A
papírsablon eltávolítása. A szerző saját fotója.
11. kép. Malomház
ablakkivágás nélküli, homlokzatra ragasztott natúr fa ablakkal. A szerző saját
fotója.
12. kép. Malomház
kivágott ablaknyílással és homlokzatra ragasztott festett ablakkal. A szerző
saját fotója.
Surman Zsolt
2019.05.14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése