„Pohár-Szélmalom” építése
2. rész
II.pad.
JÓL ELLESNI A JÓT
Végre
ott a város,
Közepén a templom, nagy komoly tornyával,
Szanaszét a város végén a szélmalmok
Széles vitorlákkal.
Ugy szeretek állni
A szélmalmok előtt! elnézem ezeket,
Amint vitorlájok hányja, egyre hányja
A cigánykereket.
Petőfi Sándor, 1848, „A Kiskunság”
Ejtsünk pár szót a
„Pohár-Szélmalom” modellben is megmintázott magyar-szélmalomról. A török
hódoltságot megelőző időszakban Magyarországon nem volt ismert a szélmalom. Csak
vízimalmok és szárazmalmok üzemeltek a kárpát-medencében. Ez a reformáció
idején változott meg gyökeresen, amikor 1623 és 1795 között nagyszámú magyar
diák jutott el Holland egyetemekre (Leiden,Franeker, Utrecht stb…). Ott megismerhették
a kiforrott szerkezetű, tornyos szélmalmokat. Az érdeklődő, nyitott szemmel járó
honfitársaink el is hozták Magyarországra az akkori kor egyik csúcstechnológiáját
jelentő malomszerkezetet. Sokáig nyelvünkben is megőrződött ez az esemény, mert
a tornyos szélmalmokat több tájegységen holland-malom-nak nevezték. A malmok
honosítása nem szolgai másolásban merült ki, hanem a látott jó példát a hazai
viszonyokhoz, lehetőségekhez alakítva alkalmazták. Így született meg a
szélmalmok egy sajátságos, önálló típusa a magyar-szélmalom.
07. kép. Szélmalom belső gépészete, a sebeskerék padon.
A magyar szélmalmok tornya kezdetben
vályogból épült, rakott terméskő alapra (pl. Dorozsma, Kikunfélegyháza). Később
a külső felületükön téglaborítást kaptak (pl. Kunhegyes), ami megvédte az
esőtől, ez különösen a legfelső szinten (szelespad) volt fontos, ahol a
malomsapkáról közvetlenül a ferde falra csorog az esővíz. A burkolat nélküli malmok
vályogfala állandó karbantartást (tapasztást, meszelést) igényelt. Ennek
elmaradásakor hamar tönkrement, erodálódott a falazat. A vályog építési
technológiája, és szilárdsága nem engedi meg igazán magas épületek készítését,
ezért a klasszikus magyar-malom tornya jellegzetesen alacsony (9-11 méter), tömzsi,
csonkakúp alakú. Az igények növekedésével áttértek a tisztán tégla építésre és
ekkor születtek az olyan magas, nagy malmok mint a karcagi, vagy a debreceni. Más
területekhez hasonlóan itt is léteznek unikális megoldások, például a Tés
határában álló terméskő falazatú, deszkavitrolás szélmalmok.
08. kép. Szélmalom Tés határában
A belső szerkezet és a
malomgépezet szinte teljes egészében fából készült. A szintek (padok)
tartógerendái a falazatban kialakított párkányokra támaszkodtak, rájuk
deszkapadlót fektettek. A nagytengelyt, vagy más néven bálványt már az építés
kezdetén beállították a majdani malom közepébe és lényegében köré húzták fel az
épületet. A falazott tornyon belül felépítettek egy belső támrendszert is, erre
kerültek a kőjárat, tengelyek, vaspalló stb… Statikai szempontból a malomtorony
csak a toronysapkát tartotta, a többi berendezést a belső struktúra vaskos
oszlopai, gerendái hordozták. Ez a rugalmas, fa-szerkezet tehermentesítette és
megvédte a tornyot a rezgésektől, és a malomgép okozta terhelésektől.
Az épületekhez hasonlóan az idő
előrehaladtával fejlődött a műszaki tartalom is. A kezdeti, második gyorsító
áttétel nélküli egy kőpáros megoldást (papucsos malom) felváltotta a két gyorsító
áttételen keresztül forgatott alul hajtott, majd a felülhajtott malomkő. A külső
sapkafordító-gerendákat felváltotta a csörlős, vagy fogasíves belső forgató mechanizmus
stb… stb… A régi malmokat időnként átépítették, korszerűsítették felhasználva
az új lehetőségeket, anyagokat. Ezért igen nehéz a malmokat kategorizálni,
általános érvényű szabályokat felállítani, mert általában több korszak műszaki
tartalma keveredik bennük. Törekedjünk inkább egy adott malom minél alaposabb
megismerésére, mert minden példányuk egyedi, csak rá jellemző
különlegességeket, meglepetéseket tartogat számunkra. Erre jó példa a már
említett, a 08. képen látható Tési-szélmalom, ami a régi képeken még külső sapkafordító
gerendával látható, ma már köteles csörlős, belső szerkezettel végzik a
sapkafordítást, de az igazi különlegesség, hogy a fa koszorúgerenda helyett
bányavasúti sínből hajlított koszorút kapott és azon a malomsapka csapágyazott
ecélgörgőkön fut. Így a régi malom már sokkal korszerűbb szerkezeti
megoldásokat is tartalmaz, mint amiket feltételeznénk róla.
10. kép. Tanyasi széldaráló
Külön csoportban lehetne
vizsgálni a széldarálókat. Ezek kisméretű, nagyon leegyszerűsített
malomszerkezetek. Ügyes kezű parasztgazdák, vagy munka nélkül maradt
szélmolnárok készítették őket ellesett minták és saját kútfő alapján. Így ahány
darab annyi féle furmányos, ügyes alkotmányról van szó. A kerekekkel ellátott, tologatható kis
faházikótól (10.kép), a földbe vert oszlopra szerelt szélkeréken át a nagy
malmokat mintázó mini vályogtornyos darálóig se szeri, se száma a
barkácsmányoknak. Egy külön kötetet megtöltene csak a felsorolásuk, így ez itt, most
sajnos elmarad. Ezekkel jellemzően már nem étkezési lisztet állítottak elő, hanem az állatoknak darálták a takarmányt, elsősorban kukoricát. Itt érdekes megemlíteni, hogy a kukorica maga is 1650 körül jelenik meg Magyarországon, jellemzően a kisgazdaságok haszonnövényeként, így a kukoricatermelés eszközeinek, módszereinek kialakulása egy időben történik a szélmalmok hazai elterjedésével, fejlődésével. A szélmalmok túlélése is nagyrészben a kukoricának köszönhető, hiszen megmaradt példányaikat még terménydarálóként használták akkor is, amikor már lisztőrlés nemesebb munkáját átvették a műmalmok.
A „pohár-szélmalom” modell a
magyar-malom korai, vályogfalas, vagy téglaburkolatos formáját idézi. Zömök
csonkakúp alakú alacsony tornyára, kúpos malomsapka és négyágú rácsos vitorla
kerül. A malomsapkát szélirányba állító fordítógerenda is megjelenik, amire a
könnyebb mozgathatóságért egy szekérkereket illesztettek. A magyar-szélmalom
érdekes jellemzője, hogy mindig két bejárati ajtaja van. Könnyen előfordulhat,
hogy a szélirányba fordított malomsapka miatt éppen az ajtó előtt forog a
vitorla. Ekkor se ki-, se be nem lehetne menni a malomba ezen az ajtón. A felelőtlenül, vagy
figyelmetlenségből ezzel próbálkozó súlyos sérüléseket szenvedhet, akár meg is
halhat a sebesen forgó vitorla ütésétől. A molnár ekkor bezárta a veszélyessé
vált kijáratot és kinyitotta a másikat. Az ajtók helyét az uralkodó
széliránynak megfelelően választották meg, hogy a nyitott ajtón keresztül a legkevesebb szél fújjon be a
malomba. Pl. a hódmezővásárhelyi malomban az egyik
keletnek, a másik délnek néz, igazodva az uralkodó Észak, Észak-Nyugati széljáráshoz.
11. kép. Pohár szélmalom modell
A malom szintjein (földszint és padok)
ablakok vannak, az ezeken bejutó fény nagyon fontos a munkához, mert a malomban
nem szívesen használtak semmilyen tüzet okozó eszközt, még pipázni is tilos
volt a tűzveszély miatt, így a gyertya, mécses sem volt szívesen látott vendég
odabenn. Ha mégis mesterséges megvilágításra volt szükség, mert jó szélben éjjel
nappal őröltek megállás nélkül, azt nagyon vigyázva, körültekintően kezelték. Szintenként
minimum egy, de inkább két-három ablakot vágtak a falba. A padok száma változó. A legkorábbi
(papucsos) malmokban két szint volt, a fejlődés következő lépcsőjét képező
alulhajtós malmokban három, a legfejlettebb felülhajtós malmokban pedig már
négy szint található. Így a modellen is az ablakokkal 3 vagy 4 szintre építsük
be.
A modell a magyar-szélmalom
jellegét bemutató erősen egyszerűsített szerkezet. Belső gépészete nincs, és a
malomsapka sem elforgatható, viszont a vitorlája forog a szélben, és
megjelenítjük a fordítógerendákat is. Természetesen, ha valaki továbbgondolná az
eredeti tervet és mozgatható malomsapkát, belső szerkezetet stb… alakítana ki,
akkor ehhez a munkához is jó kiindulási alap a bemutatott modell.
A „Pohár-Szélmalom” modell
léptékaránya csak közelítőleg határozható meg, mivel maguk a szélmalmok is
változatos méretekkel rendelkeznek. A magyar-malom átlagos 10 m körüli magasságát
figyelembe véve a modell kb. M 1:60 kicsinyítésű. Az elterjedt méretarányok
között 1:43 (vasútmodell „0”-ás UK),
1:45 (vasútmodell „0”-ás lépték), 1:48 (harcjárművek, vasútmodel „0”
scaleUsa/Eu) 1:58 (28 mm-es táblás harci játék figurák, pl.:Warhammer
40K), 1:64 (vasútmodell „S” lépték)
környezetben helyezhető el.
JEGYZETEK:
További malmos érdekességek: Gomba és a Világ, Kis és Nagy Malmai
Képek forrása:
07. kép. Szélmalom belső gépészete, a sebeskerék padon. A szerző saját felvétele
08. kép. Szélmalom Tés határában. A szerző saját felvétele
09. kép. Bakos-szélmalom jelzése Kecskemét határában az első katonai felmérés (1782-1785) térképén. Arcanum digitális tudománytár/térképek/ Európa a XVIII. században
10. kép. Tanyasi széldaráló. Szabad Föld, 2001. május 18. 12. oldal.
11. kép. Pohár szélmalom modell. A szerző saját felvétele
Surman Zsolt
2022.11.18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése