... A malomba' ...Három
tarka macska ...
Mindenki ismeri az "A part
alatt" című kedves gyermekdalt mindennapi kenyerünk születéséről. Az ebben
szereplő három tarka macska személyesíti meg a szorgoskodó molnárokat.
Szitálnak, rostálnak, követ vágnak a cirmosok, megidézve a malomban folyó napi munka
néhány jellemző mozzanatát.
Ma már szinte csak műalkotások
és múzeumi tárgyak révén tekinthetünk bele a valaha volt molnárság világába.Nagyon
keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy szekérre dobva a búzát, elbaktasson a
közeli malomba, és míg a kő "lejárja" a lisztet elbeszélgessen a
molnárral, a többi őrletővel, hallgassa a malom mormogását, elbűvölje a forgó,
surrogó szerkezet mozgalmas monotóniája.
Dörzsköves
őrlést végző rabszolganő, ókori egyiptomi szobra (1)
A malmok története ott kezdődik,
amikor az ember őse elrágta az első szem gabonát. Az emberiség legfőbb
táplálékforrása a perjefélék családjába tartozó növények magas tápértékű termése.
A búza, rozs, kukorica, rizs a legnagyobb mennyiségben termesztett és fogyasztott
élelmiszernövények, és feldolgozásuk mindig kiemelt jelentőséggel bírt.
Ezek a pici, életet adó
magvak nem adják könnyen a kincseiket. Kemények, ellenállóak. Ezen először
pörköléssel, mozsárban zúzással próbáltak változtatni, könnyebben
fogyaszthatóvá tenni, de az igazi megoldást i.e. 4000 körül az dörzskövek használatában
találták meg. Az őrlőkő gyúró, sikáló mozdulatait felváltó hengeres alakú,
forgatott malomkő volt az első nagy technikai ugrás. Az őrlés a kezdetekben emberi
erővel végzett, igen nehéz és monoton munka volt. Általában a nők vagy
rabszolgák feladata, a malmok kis teljesítménye miatt, napi rendszerességgel.
Forgó
köves összetett házimalom (2)
A népesség gyarapodása,
és a nagy létszámú, szervezett katonai erők kialakulása nagyobb teljesítményű
malmokat igényelt. Így először igavonó állatokkal forgatták meg az egyre
nagyobb és súlyosabb malomköveket (szárazmalmok, tiprómalmok), majd természet
erőforrásait is igénybe vették (víz- és szélenergiát hasznosító malmok). Ekkor
felmerült egy komoly probléma: a malomkövek igényelte forgási sebesség és
nyomaték jelentősen eltér az energia-felvevő berendezés (vízkerék, szélkerék) fordulatszámától.
Ennek áthidalására fordulatszám módosító áttételeket kezdtek alkalmazni. Így
alakult ki nagyjából időszámításunk kezdetén Augustus Császár Rómájában az az
összetett malom szerkezet, ami aztán a hengerszékek és gőzgépek megjelenéséig ellátja
liszttel és egyéb őrleményekkel az emberiséget közel 2000 éven át. A fejlődés
egyes fázisai nem szorították ki teljesen a megelőző formákat, így a XX.
századig egyszerre létezett a legősibb kézi malom a háztartásokban, és a
legkorszerűbb szitás "Holland" típusú felülhajtós szélmalom a
települések határában, mígnem az iparosodás szinte egy pillanat alatt el nem
söpörte ezeket, és az emberek már nem a saját gabonájukat őröltették, hanem
boltban kezdték venni a lisztet, kenyeret.
Felül csapott vízkerekű vízimalom
szerkezete (3)
A vízimalom fő elemei az energia-felvevő vízkerék, az őrlőkő-pár, a
kettő között megfelelő mechanikai kapcsolatot teremtő hajtómű és az egészet egy
szerkezeti egységbe foglaló malomépület. A klasszikus malom, mint mezőgazdasági
gép maga az épület. Más ipari telepekkel ellentétben, ahol épül egy gyártó
csarnok, majd abba betelepítik a gépeket, a malomnak nincs külön épülete, maga a
gép és a malomház szerves egységet alkot, például ugyanaz a gerenda tartja a
tetőt, és a gerendely csapágyát. Így ha egy malomszerkezetet lebontanak,
elszállítanak, akkor annak "épülete" is eltűnik. A valaha
Magyarországon létezett sokezer malomból ezért maradt meg csak pár darab
mutatóba, ha különösen szerencsés sors jutott neki, akkor műemléki oltalom alatt.
... A gombai vizimalom
...
Minden település
rendelkezett a természeti adottságai meghatározta malommal, sőt malmokkal! A
porták kis kézimalmai mellett általános volt a szárazmalom. Ahol volt alkalmas
vízfolyás, arra biztosan állítottak egy vízimalmot.Az Alföld szilaj szelei
pedig szinte minden dombocska tetejére egy szélmalmot „fújtak” össze.
Megszámlálhatatlan malom dolgozott az országban. A malom szó hallatán manapság
mindenkinek a lisztelő malmok jutnak eszébe, pedig ezen
kívül nagyon sokféle malom létezett. Voltak fűrészmalmok, érczúzó-, vasverő-, kalló-
és posztóványoló-, köleshántoló-, olajütő-, lőportörő-malmok, és még
pálinkafőző malmok is, ahol a vízkerék ereje keverte a cefrét, és látta el
friss hűtővízzel a lepárló berendezést.
A malmok sokaságának legfőbb oka a
közlekedési viszonyokban keresendő. A száraz búza nagyon jól, és hosszú ideig
tárolható minőségromlás nélkül. Viszont a lisztre ez már nem mondható el.
Hajlamos megavasodni(a korpa zsírtartalma
miatt), tönkre menni, ezért a gabonavermek tartalmát az év folyamán több
kis adagban őröltették meg. A malom nem lehetett messze a településtől, mert a
szállítás rossz utakon szekerekkel, igen lassan és nehézkesen történt. A
természeti energiaforrásokat kihasználó malmok építési helyét úgy kellett
megválasztani, hogy rendelkezésre álljon a működéshez szükséges energiamennyiség,
de a lehető legközelebb is legyen a falvakhoz, városokhoz. Viszont a malom -
tűzveszélyessége miatt-nem lehetett benn a település sűrűn beépített részein. (A szárazmalmokat is igyekeztek kiszorítani
a határba, mert gyakran okoztak súlyos tűzvészeket) A sokféle egymásnak
ellentmondó szempontnak megfelelő malomhely megtalálása bizony nem könnyű
feladat.
A gombai-vízimalom az 1869-1887 évi
Harmadik katonai felmérés térképén (4)
Mint mindenhol másutt,
Gombán is több malom üzemelt. Eddig egy szárazmalom két vízimalom és két
gépmalom ismert. A környéken is szép számmal találunk malmokat: Bényén, Káván,
Monoron, Mendén, Üllőn szélmalom, Úriban, Pándon, Tápióbicskén, Tápiószecsőn, Sülysápon,
Gyömrőm vízimalom működött (lsd.: I. sz. melléklet). A szárazmalmokról sajnos
nincs adat, és a térképeken sem jelölik ezeket, de minden bizonnyal ezekből is
volt jónéhány.
A gombai vízimalomról eddig fényképfelvétel,
vagy rajz nem került elő, és a vonatkozó ”vízikönyvre” sem sikerült rátalálni.
A malmok létesítése, működtetése, mint minden a felszíni vizek mozgását
befolyásoló műtárgy készítése a Vízjogi Törvény (1885. évi XXIII. tv.) szerint
engedélyhez kötött volt, és ezt a malom főbb adatait, esetleg rajzát tartalmazó
bejegyzésben rögzítették a „vízikönyvben”. A jogszabály meghatározta
a malmok, gátak, malomárkok műszaki paramétereit is, és ezek betartását a kultúrmérnöki
hivatalok ellenőrizték. A jogszabály visszamenőleges hatállyal is bírt, így a több
száz éves malmokat is megvizsgálták, és ha kellett átépítésre kötelezték a
tulajdonosokat.
A
malomtó, és a malom épülete, ami ekkor már nincs malomként jelölve a XIX. sz.-i
kataszteri térképen(5)
Az is lehetséges, hogy a törvény hatályba lépésekor
(1885) már nem működött a gombai vízimalom,- hiszen ekkor már 46 éves fa
szerkezetről van szó - vagy éppenséggel a törvény rendelkezéseinek nem kívántak
megfelelni az átépítés költségei miatt és inkább felhagyták a malmot. Ez esetekben
a malom nem is került be „vízikönyvbe” és az ilyen irányú kutatás nem vezethet
eredményre.
A malmot a település birtokosai
építtették, és üzemeltették, így az abban dolgozó molnár szakember is csak
alkalmazott volt, nem tulajdonos mester, vagy árendás (teljes jogú bérlő), akik általában az érdekeiket védő városi
céh-ekhez tartoztak, ha másként nem filiálisként (külső tag).Ez abból a szempontból lényeges, hogy a céh-ek
kiterjedt nyilvántartásokat, céhjegyzékeket és még sok hasznos adatot
tartalmazó iratot hagytak hátra, amiből jól rekonstruálható egy-egy malom
története. Sajnos a gombai vízimalom esetében erre sem támaszkodhatunk.
De inkább vegyük számba, amit
tudhatunk:
A malom helye jól azonosítható.Az
1869-1887 „Harmadik katonai felmérés” térképe szerint a Gombai-patakra épült,
annak jobb partjára az Északi-szélesség 47,3746° és Keleti-hosszúság 19,5129°
ponton. A XIX. sz.-i kataszteri térképen ugyanitt a patakra támaszkodó önálló
épület látható a 2394 telekkönyvi szelvényszámú területen, de már malom funkció
megjelölése nélkül. A malom felett, a patakon átvezető híd látható, valamint a
felett egy tó. A korábbi térképek nem jelzik a malmot, viszont a tavat se, így
feltehető, hogy a tó a malomgát duzzasztása folytán jött létre. Ezt támasztja
alá, hogy az 1941-es katonai térképen már nem szerepel a malom, és a tó sem,
ami a gát leromlása miatt szűnhetett meg. A tó légvonalban 280 m hosszú és
legnagyobb szélessége a malomgátnál 55 m volt. Alakja a duzzasztott mesterséges
tavakra jellemző tölcsér formájú. A terület terepviszonyai a malomgát vonalában
kb. 2,5...3 m esésű duzzasztást tesznek lehetővé. Ez a mértékű esés még kis
vízhozam mellett is elégséges egy felülcsapott vízkerekű malom meghajtására. (A
pázmándi malom is hasonló eséssel üzemelt, közel sík terepen)
A malomra vonatkozó további adatok szerint
(II. sz. melléklet) az első vízimalom építésének ötlete 1791-ben merült fel, és
ezt követően az 1800. december 16-án kötött szerződés alapján Ollár József és
Tót György ácsok egy 6,6 x 11,4 méter (3,5 x 6 öl) belterű, nádfedeles,
talpfákra állított oszlopokból és spontolt deszkafalakból álló malmot
építettek. A már említett XIX. sz. kataszteri térképen ezt jól közelítő 6 x 9
méter alapterület, a patakra merőleges hossztengelyű épület látható.
A malom feltehetően felül csapott
vízkerékkel üzemelt. A Gombai-patak sebessége és vízhozama nem elégséges a
gyors és bő vizeken használatos alul csapott vízkerék meghajtására. A
felülcsapott kerék alkalmazását támasztja alá a gáttal duzzasztott malomtó is.
A Gombai-patak vízhozama az 1800-as
években sem lehetett a mainál sokkal bőségesebb, hiszen vízgyűjtő területe a
malom felett igen kicsiny, egy alig 3,5 km hosszú és átlagosan 500 m széles
völgyre korlátozódik. Aszályos időben ugyanúgy kiszáradhatott mint manapság,
így a malom működése teljesen csak olvadáskor, vagy nagyobb esőzések után volt
biztosított. Az ilyen szakaszos üzemű malmokat nevezték zápor-, vagy
pokolidő-malmoknak.
Összességében egy őrlőkő-párt (kőbokrot), 2..2,5 m
átmérőjű, felül csapott vízkerék alkalmazásával, az év nagyobb részében meg
tudott hajtani, és így a malom megfelelhetett
céljának, a gombai bírtokosok és lakosság lisztszükségletének kielégítésével.
1839. április 8-án Csontos Dániel
molnár mestert bízzák meg egy új malom építésével, amihez a "most meglevő
malom fájából mint azt ami jó" felhasználhatja. Tehát az első malom 39 év
után oly mértékben leromlott, hogy azt elbontják és helyette újat építenek.
Ebben közrejátszhatott a malomépület fagerenda alapra épített szerkezete, ami a
nedves környezetben hamar elkorhadt, mert egyébként a magasított kő alapon
álló, de fa falazatú malmok akár több száz évet is megélhettek.
A
szinte teljesen sík vidéken álló pázmándi vízimalom (6)
Az új malomról még annyi adat sincs
mint elődjéről. Valamikor az 1800-as évek végén bontják le. Ekkor már
leáldozóban volt a kis regionális malmok kora. A gőzgép meghajtású,
hengerszékekkel üzemelő "műmalmok" jobb hatékonysággal, nagyobb
termelékenységgel, jobb lisztet állítottak elő. Az emberek már pénzben kaptán a
bérüket és egyre több mindent vásároltak boltban, a teljes önállástás helyét
lassan átveszi a fogyasztói társadalom. A világ egyre gyorsabb változásba
kezdett és ez - akár a nagy áradások - elmosta a régi idők romantikus,
komótosan nyikorgó vízimalmait is.
... Demonstrációs
malom-modell ...
Ma, amikor számítógép vezérlésű
megmunkálóközpontok ezredmilliméter pontossággal, villámgyorsan állítanak elő
alkatrészeket különleges ötvözetekből, elgondolkodtató, hogy volt idő, amikor a
faragómolnár egy pár kéziszerszámmal, szinte csak fa alapanyagok felhasználásával
képes volt megépíteni egy olyan bonyolult gépezetet, mint a vízimalom.
A malomépítők sok esetben írni-olvasni sem
tudtak, és matematikai tudásuk se terjedt az egyszerű alapműveleteken túlra.
Ezeket a hiányosságokat kompenzálta az évszázados, mesterről-inasra szálló
gyakorlati tudás. Lehet, hogy nem ismerték a trigonometriát, és a fogaskerék
modulszámításokat, de egy darab madzag segítségével ki tudták szerkeszteni a
bélkerék és a kapcsolódó orsó fogosztását.
Nem állt rendelkezésükre szabványosított
alkatrészek és speciális alapanyagok tömege, de az ősi tudás a fáról, a fafajok
tulajdonságairól és felhasználhatóságukról elegendőnek bizonyult a felmerülő
problémák megoldásához. A megmunkálásban sem alkalmaztak különösebben bonyolult
eljárásokat, még a fűrészelést is kerülték, inkább a faragást, bárdolást
részesítették előnyben, ezért hívták a malmok építőit faragómolnárnak, vagy
bárdos-molnárnak is.
A
malom modell szöghajtóműve, és a vaspalló (7)
A távlati cél a valaha volt gombai vízimalom
működő modelljének elkészítése, de ezt megelőzően szükség volt egy olyan
előtanulmány jellegű demonstrációs modellre, aminek megépítése során
kikísérletezhetőek a régi malomépítészet módszereinek, és konstrukciós
megoldásainak modellméretekben való megvalósíthatósága.
A modell szerkezeti megoldásaiban és működésében
is hűen tükrözi a fa szerkezetű vízimalmokat. A hat kalácsfából összerótt,
egy-pereces, járomküllős, alul csapott vízkeréken 24 lapocka veszi fel a víz
mozgásenergiáját és alakítja forgatónyomatékká. A malom teljesítményét
növelendő a lapátkerékre a víz egy deszka építésű enyhén lejtő kerékcsatornán
érkezik.
A malomkerék a négyzetesre faragott
keresztmetszetű gerendelyre feszítő ékekkel van felácsolva. A vízkerék
központossága, valamint egyenes futása az ékek be-, és kiütésével állítható
be A gerendely a végeibe ütött és vasalt
vas csapokon forog csapágyakban. A malomkereket a belső malomgépészettől, a
belső berendezéseket a víztől védendő, deszka falazat választja el.
Újra
malmot forgat a Gombai-patak (8)
A gerendelyre illesztett bélkerék 36 db. axiális
foggal rendelkezik amik a függőleges tengelyű orsókerék 12 pálcájához
kapcsolódnak, ami 1:3 arányú gyorsító áttételt és egyben 90 fokos hajlású
szöghajtást is eredményez. Az orsókerék
a négyzetes keresztmetszetű szálvasra van illesztve. A szálvas alul a vaspallón egy
orros ékekkel pozícionált talpcsapágyban fekszik fel. A szálvasat derékban az állókő
furatába helyezett csapágy vezeti meg, és a tetejére kerül a keresztvas
közvetítésével a futókő.
A vaspalló, a szálvassal és a rajta lévő
futókővel együtt emelhető, süllyeszthető a menetes megoldású könnyítővel, így
állatható de a malomkövek közötti távolság, az őrlés finomsága. A futókő
lényegében a közepén egy ponton megtámasztva "lebeg" az alsó-, állókő
felett és azzal párhuzamos síkban forog.
A kőpárt körülveszi a kéreg, ami tereli , gyűjti
az őrlemény. A futókő közepén lévő lyukba a kéregre állított garat és kisgarat
adagolja a gabonát. A kisgarat dőlésszöge kilincsművel biztosított zsineges
szabályzóval állítható, és ezzel állítható be a kövek közé jutó gabonamennyiség.
A modellen nem került kiépítésre a lisztet a
kőről levezető surrantó, és a lisztesláda sem. A malomépület falai közül csak a
vízkerék felőli készült el, és így látható, hogy az épület statikus teherviselő
szerkezete azonos a gépészeti berendezések támrendszerével. Jól érzékelhető,
hogy a malomház maga a gép.
A modell kb. másfél hónap alatt készült el, és
összesen 376 db. alkatrészből áll, 2017.XI.04.-én sikeres próbaüzemet hajtott
végre a Gombai-patakon.
Az építéssel, üzemeltetéssel szerzett
tapasztalatok nagyban hozzájárultak a malmokkal kapcsolatok elméleti ismeretek
helyes értelmezéséhez. A gombai vízimalom modelljének megépítéséhez már
"csak" kellő mennyiségű, és minőségű információt kell beszerezni a
valaha volt malomról.
Surman Zsolt
Gomba, 2017.XI.14.
Készült a
2017.XI.18.napi "Malomtúra" alkalmából
I.
sz. melléklet.
Gomba környéki vízi- és szélmalmok
(1869-1887 Harmadik katonai felmérés térképe alapján).
Bénye
|
Szélmalom
|
Temető
hegy
|
É.sz.:
47,3588°
|
K.h.:
19,5439°
|
Ma
|
Művel
mezőgazdasági terület, a malom nyom nélkül eltűnt
|
Káva
|
Szélmalom
|
Hosszú
völgy feletti domb
|
É.sz.:
47,3477°
|
K.h.:
19,5879°
|
Ma
|
Elhanyagol
bozótos bokros külterület
|
Monor
|
Szélmalom
|
Kis
tó
|
É.sz.:
47,3381°
|
K.h.:
19,4409°
|
Ma
|
Puskis
u. 21-23 alatti terület a Kistó tavaspark játszótere mellett
|
Pánd
|
Vízimalom
|
Pándi
patakra állítva
|
É.sz.:
47,3488°
|
K.h.:
19,6276°
|
Ma
|
Fő
u. 1 sz. alatti felhagyott gépmalom épülete áll itt. A gépmalom villamos
üzemű volt, a pándi adatközlő szerint a malom miatt vezették be Pándra az
elektromos áramot.
|
Tápió-Bicske
|
Vízimalom
|
Alsó-Tápió
Fekete tó
|
É.sz.:
47,3644°
|
K.h.:
19,6858°
|
Ma
|
Rákóczi
u.109 alatti telek mellett induló és az Alsó-Tápió kereszteződésében lévő
füves terület.
|
Tápió-Bicske
|
Vízimalom
|
Alsó-Tápió
Fekete tó
|
É.sz.:
47,3656°
|
K.h.:
19,6884°
|
Ma
|
Sági
út 10 környéki terület. Mindkét malom az Alsó-Tápió vizét duzzasztva
létrejövő Fekete Tó vizéről dolgozott.
|
Tápió-Ság
|
Vízimalom
|
Alsó-Tápió
oldalágán
|
É.sz.:
47,4009°
|
K.h.:
19,6266°
|
Ma
|
Bicskei
u. 10-12. környéki terület.
|
Tápió-Szecső
|
Vízimalom
|
Alsó-Tápión,
Szecsői határ malom néven.
|
É.sz.:
47,3656°
|
K.h.:
19,6884°
|
Ma
|
Tápió-ság
Külső Sági u. 4-6. sz. körüli terület.
|
Tápió-Szecső
|
Vízimalom
|
Felső-Tápión,
Kis malon néven
|
É.sz.:
47,4438°
|
K.h.:
19,5990°
|
Ma
|
Felső
Tápió és a vasúti töltés kereszteződésében bokros terület.
|
Tápió-Sűly
|
Vízimalom
|
Alsó-Tápión,
Sűlyimalon néven
|
É.sz.:
47,4463°
|
K.h.:
19,5590°
|
Ma
|
Sülysáp
Szecsői u. 3. sz. körüli terület.
|
Tápió-Sáp
|
Vízimalom
|
Alsó-Tápión
|
É.sz.:
47,4631°
|
K.h.:
19,4983°
|
Ma
|
Sülysáp
Kossuth L. u. 187. sz. körüli terület.
|
Mende
|
Szélmalom
|
Vár
hegy oldalában
|
É.sz.:
47,4335°
|
K.h.:
19,4551°
|
Ma
|
Mende
Szent István u. 19. sz. körüli terület..
|
Gyömrő
|
Vízimalom
|
Halas
patakon
|
É.sz.:
47,4173°
|
K.h.:
19,3691°
|
Ma
|
Gyömrő
Só u. folytatásában lévő mezőgazdasági terület.
|
Üllő
|
Szélmalom
|
Településtől
északra
|
É.sz.:
47,3931°
|
K.h.:
19,3399°
|
Ma
|
Üllő
Zsarókahegyi betonüzem területe.
|
II.
sz. melléklet.
Gombai malmok levéltári adatai.
Vízimalom
Története: A község
birtokosai 1791-ben határozták el felépítését, de a munkálatok lassan folytak.
Csak 1800. december 16-án kötöttek szerződést Ollár József és Tót György
ácsokkal "hogy a gombai közönséges uraságot illető Vízi Malmot és annak
malomházát mellynek is az belső világosság leszen harmadfél öl az hossza hat öl
nád alá lécezvén, falait spontolt deszkából és oszlopokkal talpfára"
elkészítik. A munkáért 60 forintot és a "malomból négy kilo
váméletet" kaptak (OL PatayLtár. XVIII. sz. Fasc. 36. N° 2). A malmot a
múlt században lebontották.
Szárazmalom
Története: Bárczay
Pálné csere útján megszerzett területen Patay József földbirtokos építtette
1834-ben (OL PatayLtár XIX. sz. Fasc. 15 N° 4) Pár évtizede bontották le.
Vízimalom
Története: A Patay-család
tetei pusztáján állt. 1839. április 8-i szerződéssel Csontos Dániel molnár
mester elvállalta"egy vízimalom és zúgó keményfából leendő építését egy
általam e végre kinézett alkalmatos helyen", melyhez "a most meglevő
vizimalomfájából mint azt ami jó" felhasználja. A munkát 250 forintért
végezte el. (OlPatayLtár. XIX.sz. Fasc. 13. N° 29 ). Pár évtizede lebontották.
Jegyzetek
(1)
: Dörzsköves
őrlést végző rabszolganő szobra. Sírlelet. http://maatkara.extra.hu/tortenelem/szolgasz.htm
(2)
: Összetett, ékes könnyítővel épített házimalom a Szentendrei Skanzenben. A
szerző fotója
(3)
: Felül csapott, egy kőbokros vízimalom szerkezetét bemutató múzeumi modell.
Gödöllő mezőgazdasági gépmúzeum. A szerző fotója.
(4)
: A gombai vízimalom jelölése az 1869-1887 évi Harmadik katonai felmérés
térképén. http://mapire.eu/hu/
(5)
: A gombai vízimalom épülete, ami ekkor már nincs malomként jelölve aXIX. sz.-i
kataszteri térképen. http://mapire.eu/hu/
(6)
: A pázmándi vízimalom, ami egy teljesen sík területen áll, a Bágyom-ér 2...3
méter magas duzzasztásán üzemelt. A szerző fotója.
(7):
A malom modell gyorsító áttételes szöghajtóműve és a vaspalló. A szerző fotója
(8): A malom-modell a
Gombai-patakra telepítve próbaüzemen, 2017.XI.04-én. A szerző fotója.
