Kedves
Malomlátogató!
KIEGÉSZÍTÉS 2021.04.14.
Kedves adakozók, malomlátogatók! Nem gondoltam volna, hogy ilyen széles és nagy összefogás alakul ki a malomhely renoválásra, és ilyen gyorsan megteremtik a nagylelkű adományozók a helyreállítás, sőt a továbblépés lehetőségét. 4 nap alatt pénzbeli és természetbeni adományoknak köszönhetően minden lehetőség adottá vált a munka megkezdéséhez. Igazi öröm, hogy ennyien magukénak érzik a malomhelyet, és tevékenyen segítenek fenntartásában, építésében. Ezzel az adakozást le is zárul. Most következik az anyagbeszerzés majd a munka megkezdése, amiről természetesen folyamatosan beszámolok!
A Gombai-tó partján lévő „Malomhely” (http://malmaink.blogspot.com/2020/03/a-malomhely.html ) sokunk kedves kirándulópontja. Amikor 2018-ban egy hirtelen ötlettől vezérelve kiraktam az első malmot a Gombai-patakra nem voltak hosszabb távú terveim a dologgal. Az eltelt idő és a visszajelzések bizonyították, hogy érdemes foglalkozni a malmokkal, és környezetükkel. Lassan, lépésenként alakult a malomhely, és a hajdani nádas-gazos ösvényből egy mini park lett.
Az első malomtelepítés 2018-ban. Már ekkor is némi vízterelő művet kellett építeni a stabil működéshez.
A kezdeti átfogó-, hosszú távú tervezés hiánya mára megbosszulta magát, mert ugyan kialakult a malomhely végleges képe a gáttal duzzasztott malomtóval, csobogóval, körüljárhatósággal, de a szerkezeti megoldások és kivitel nem időtálló módon készült el. Ezek állapota mára leromlott, ami veszélyezteti az egész malomhely létét. A gát egyes részei elkorhadtak, megdőlt a palánk, több helyen alámosódott. A további javítgatásnak nem sok értelme lenne, mert a felvízi víznyomás hatására bármikor kidőlhet az egész, magával sodorva a malmokat és megszüntetve a malomtavat.
Átmosódás miatt kilyukadt gát 2020-ban. Még egy ilyen egyszerű vízvesztés is komoly károkat okozott. A vitorlás forgó teljesen tönkrement.
Felismerve a bajt alapos tervező munkába kezdtem. Az első fontos lépés a malomhely felmérése elkészült. A malomtó egy kb. 13 négyzetméter felületű, maximálisan 0,5 vízmélységű mesterséges tavacska, amit a Gombai-patak, betongyűrűn átfolyva, folyamatosan táplál vízzel. A kifolyó oldalon a gátszerkezeten nyitott, szabályozott résen és lajon keresztül távozó víz hajtja meg a telepített malomszerkezetet. A 2021.02.16. készült felmérésen látható, hogy a keresztgát megrogyott, annak vonala nem egyenes.
A malomtó 2021.02.16.-án felvett adatok alapján készült helyszínrajza.
A mederkeresztmetszet felvételekor kiderült, hogy a gát alvízi oldala az alázúduló víz miatt jelentősen alámosódott, részben ez okozza a gátpalánk megdőlését is. Szerencsés módon a Gomba-tó vízszintje a szokottnál lényegesen magasabb (kb. 25-30 centivel) így az alvizi oldalon a visszaduzzasztott patak ellent-tart a felvizi vízoszlop nyomásának. Ha a Gombai-tó a szokott vízszinten állna a gát minden bizonnyal már ledőlt volna.
A meder
keresztmetszete.
Az új keresztgát tervei a felmérési adatok alapján készültek el. A tervezett új keresztgát két vége 25-25 cm hosszban a földből készült védművekre támaszkodik, a bal oldalon a természetes partoldalba, a jobb oldalon a mesterséges földgátba beeresztve. A tapasztalatok szerint a gátat teljes hosszban végigfutó palánkokból kell elkészíteni, mert a különálló, hosszirányban toldott darabok a talaj mozgásai miatt elválnak egymástól és a gátfal itt megnyílik, kihajlik. Ez indokolja, hogy a gátpalánkot 6 db. 2,5x15x500 cm-es zsaludeszkából kell kialakítani.
Az elmozduló rövid palánkdeszkák okozta gát torzulás. Hangulatos, de műszakilag nagyon káros jelenség.
Az egyenes zsaludeszkák használata nem teszi lehetővé a víznyomásnak jobban ellenálló íves, parabolikus vonalvezetést, ezért a gátpalánkot 50 cm osztással függőleges és ferde karókból álló támrendszerrel kell megerősíteni. Erre leginkább alkalmas és költséghatékony megoldás a 2,5x2,5x150 cm-es akáckaró (un. paradicsomkaró). Ebből a 50 cm-es osztásköz, valamint a vízkivételi laj-nál, nagyjából a palánk közepén lévő erősítés miatt összesen 28 db-ra van szükség.
A gátpalánk felvizi oldalán a vízmegtartás végett, részben az átmosódás megakadályozására 6x2 méter felületű, minimálisan 0,5 mm vastagságú PVC tófóliát kell a mederbe teríteni. A védelem hiányában víznyomás az iszapban élő rovarok, férgek készítette kis járatokon keresztül elkezdi átpréselni a vizet a gát alatt, a mozgó víz mozgása ezeket a mikro járatokat nagyobb lyukakká tágítja egészen addig míg az alvizi oldalon buzgár ként fel nem tör. Ekkor nagyon intenzív és gyors erózió indul meg, a malomtó kiürül, a gát súlyosan károsodik. A leterített tófólia megakadályozza ezt a jelenséget. További előnye, hogy jelentősen csökkenti a föld-fa szerkezeten átszivárgó víz mennyiségét, aminek kisvizes időszakokban van nagy jelentősége, amikor a malmoknak szinte minden csepp vízre szükségük van a működéshez.
A keresztgát
tervezett szerkezete
A keresztgát tövében az alvizi oldalon téglasorból
készült vízalatti párkány lesz kialakítva. A bővizes időkben a patak sokkal
több vizet szállít, mint ami a malmok működtetéséhez szükséges. A gátkorona
megfelelő kialakításával ez a vízmennyiség a tervezett helyen átbukik a gáton.
Az alázúduló víztömeg a gát lábánál elmossa az altalajt, mélyiti az alvízi
medencét. E miatt az alvizi oldalon meggyengül a gát megtámasztása, illetve
aszályos időben nagyon nagy lesz a víznyomás okozta terhelés a gáton. A
téglasor vízalatti párkány nem engedi tovább mélyülni az alvizi medencét.
A keresztgát
felülnézet.( Szürke színnel feltüntetve a jelenlegi,sérült gát-vonalvezetés).
A malomhely fejlesztésének további tervei között szerepel a nyári kisvizes időszakok alatti biztos üzemelés is. A Gombai-patak vízviszonyai az évszakokkal és az időjárással nagyon változóak. A tavaszi bővizes időszakot július-augusztusra vízhiány, sőt nem ritkán szinte teljes kiszáradás követi. Ekkor a malomtóban a duzzasztás miatt marad víz, de a frissvíz utánpótlás megszűnése miatt a sekély tavacska felmelegszik, aminek következtében gyorsan elalgásodik. A malmok leállnak, a túrázók hiába látogatnak el a malomhelyre, és az egész hely esztétikáján is nagyon sokat ront ez a helyzet. A megoldás az alvízi oldalról történő szivattyús átemelés, vízpótlás lenne. Ez folyamatos vízmozgást eredményez, így a malmok is működnének, és a víz oxigándúsítása, hűtése gátolná az algásodást is. Ehhez egy csőrendszert kell beépíteni a malomtóba amin keresztül az alvízi vízszint elérhető lesz. Ha idén nem is készülhet el a napelemes átenelőszivattyú a hozzá tartozó csőrendszert be kell építeni, mert ez később csak az új keresztgát megbontásával, részleges elbontásával lenne lehetséges.
A
vízátemelő szivattyúrendszer csőrendszere.
A munkálatok anyagszükséglete:
|
sorsz.: |
mennyiség |
megnevezés |
|
1.) |
6 db. |
2,5x15x500 cm zsaludeszka |
|
2.) |
28 db. |
2,5x2,5x150 cm akáckaró |
|
3.) |
12 m2 |
2x6 méter # 0,5 mm PVC tófólia |
|
4.) |
72 db |
Kisméretű tömör (bontott)tégla |
|
5.) |
2 db. |
50/200 PVC cső |
|
6.) |
2 db. |
110/100 PVC cső |
|
7.) |
1 db. |
110 áttoló karmantyú |
|
8.) |
2 db. |
110 toklezáró dugó |
|
9.) |
1 db. |
50 toklezáró dugó |
|
10.) |
1 db. |
110/50 ágidom |
|
11.) |
-- |
csavarok, szegek, kötöződrót |
https://paypal.me/pools/xxxxx
xxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxx OTP BANK
